Edzésleírás

Nem úgy terveztem, hogy lesz egy teljes pihenő hetem. Egyrészt munka ügyben csaptak össze a fejem felett a hullámok. Másrészt kicsit úgy éreztem, hogy kerülget a nátha. Ezért végül minden nap arra jutottam, hogy még egy nap pihenés jót tesz majd a térdemnek. De már pénteken alig vártam, hogy végre ismét futhassak.

Ma reggel végre el is tudtam indulni. Legszívesebben ma is ágyban maradtam volna még, de annyira szép volt a reggel, hogy végül mégis felöltöztem és elindultam. Az idő igazán csípős volt, de nagyon jól esett. Ismét azt éreztem, hogy élek. Főleg hogy semmim sem fájt. Nemcsak az első lépésnél, de az 5. km után sem. Ezért az élményfutásért talán megérte ennyit várnom a verseny után. ;)

Még mindig meglep egyébként, hogy a Hajógyári-sziget mennyire kiszakad a városból, mennyire úgy érezhetem ott magamat, mint egy erdő közepén. Csodálatos volt ismét.

A pulzusmérőmet reggel nem találtam, de annyira nem is bántam, így egészen az élménynek szenteltem magam. Szinte rá se néztem az órára.

Persze azért célok továbbra is kellenek, de egyelőre inkább olyanok, amikhez heti 3 futás is elég és nem feltétlenül nagyon hosszúak. De azt is megtanultam a felkészülés alatt, hogy a rendszeresség és a hosszabb futások igen is nagyon jó tesznek nekem testileg, lelkileg egyaránt. :)