Sport

(verseny)

Edzés ideje

08:00:00

Edzésleírás

CMS Foci kupa - Berlin

Idén ez volt a 4. céges focibajnokságunk, eddig sajnos nem sikerült az amit már évek óta elterveztünk, a csoportunkból mindig első helyen továbbjutottunk, de sajnos a legjobb négy közé kerülésért tartó meccseket elbuktunk. 21 női csapat és 28 férfi csapat jelentekzett, összesen 49 csapat vett részt a kupán.

A felkészülés nem úgy sikerült ahogy elterveztük, nem vettük az edzéseket annyira komolyan, igaz, mindenki megpróbált hetente kétszer eljárni, edzőmeccsünk csak egy volt. Mondhattuk, hogy az esélytelenek teljes nyugalmával indulunk neki, célom részemről a legjobb 4 közé kerülés volt, de a kupát megelőző időszakban egyre jobban éreztem azt, hogy döntőt játszunk. Nem tudom honnan jött, de ezt éreztem.

Berlin, 9 óra, megérkeztünk a Herta pályájára, az első meccsünk a csehekkel 9:40kor kezdődött. Gyors bemelegítés, csapat megbeszélés, kezdőcsapat felállítása. A csehek nem voltak gyengék, mi kicsit álmosan kezdtünk - pont úgy ahogy szoktuk - mindkét félnek voltak gólhelyzetei, de egyik csapatnak sem sikerült ezt gólra váltania. Az eredmény így egy döntetlen lett.

Második meccset a skótokkal játszottunk, a kapusuk nagy darab volt, nem játszottak jól, végig mi uraltuk a meccset, a félpályán nem is nagyon tudtak átjönni. Győztünk 1:0-ra, de igazából minimum 5-tel kellett volna őket verni. Nem baj, egy meccset behúztunk.

Következtek az osztrákok, nem voltak rosszak, de nagyon jók sem, az egyik osztrák lánynak kiment a bokája, utána folyamatosan minket szídtak, pedig magyar játékos a közelében sem volt akkor. Viszont kaptak tőlünk egy gólt, az eredmény szintén 1:0.

Franciák egyik lány csapatjával játszottuk 4. mérkőzésünket, azt tudtuk, hogy durván játszanak, ez meg is mutatkozott a játékukban. Szerencsére sok helyzetük nem volt, nekünk viszont annál több, amiből egyet a hálóba tettünk, így folytatódhatott a nyertes sorozat, nyertünk 1:0-ra.

A meccs után ebédidő, ez nálunk általában soha nem jelentett jót, mivel nem volt adrenalin, így a csapat leült. Én személy szerint nem is voltam annyira felpörögve az utolsó csoportmérkőzésen, nem éreztem a játékot, de szerencsére a csapat többi tagján nem ez látszott. Azt tudtuk, hogy ha ezt a meccset is nyerjük akkor megint csoportelsőként végzünk, ami azt jelenti, hogy egy másik csoport másodikjával kell majd megküzdenünk a 4be kerülésért. Szerencsére a szlokákok ezt elintézték nekünk, öngólt rúgtak, viszont nagyon felpörögtek, próbáltak egyenlíteni és amikor már az egyenlítő gólt a kapunkban véltem felfedezni, Helga valahonnan odatermett, mentett és kirúgta a labdát a gólvonalról. Nagy kő esett le a szívemről, a szlovákokat szintén 1:0ra vertük.

Következett a nyolcaddöntő, franciák másik csapatával kellett játszani. Igazi élményfoci volt, itt megmutattuk mit is tudunk, sima 3:0-ás győzelem volt, az átok megtört, nem estünk ki, bent vagyunk a legjobb 4-ben. Itt már figyeltük a másik ágat is, hogy kit kapunk ellenfélnek, jöhetnek a hollandok. A hollandok jók, mindig ott vannak a legjobbak között, picit féltünk tőlük, talán az lehetett itt a kulcs momentum, hogy nem volt idejük bemelegíteni, felkészülni ránk, azt hitték, hogy a meccsig még van pár percük, de a bíró fújt, indulni kellett a pályára. Jól játszottak, voltak helyzeteik, de mi jobbak voltunk. Nagyon jól kezdett összeszokni a csapat, nagyon izgalmas mérkőzés volt és Niki egy gyönyörű góllal döntötte el a meccset. Meccs vége, mi pedig nagyon nagyon boldogok voltunk, hisz bejutottunk a döntőbe.

A másik ágon a csehek és a németek harcoltak a döntőbe jutásért, titkon a cseheknek szurkoltunk... hát látni kellett volna egy két német női játékost, nagy darabok voltak, nem kíméltek senkit. Szerencsére a csehek büntetőkkel eldöntötték, így a döntőben újra összekerültünk velük. 

Döntő: életemben nem éltem még át ilyet, tényleg mint ha egy igazi focimeccsen lettünk volna, a bíró után felsorakoztunk, együtt vonultunk be a pályára, a pálya közepén felálltunk egy sorba, integettünk a szurkolótáboroknak... az érzés leírhatatlan. Nem volt könnyű dolgunk, de a csehek is megszenvedtek velünk. Esélyem lett volna eldönteni rendes játékidőben a meccset, de sajnos a kapu mellé rúgtam a labdát. Voltak még gólhelyzetek, ezek sajnos nem jöttek össze. Következtek a bűntetők. Tomi kinevezte azokat akik rúgják: Niki, Melinda és én. Niki berúgta, vezettünk egy góllal. Jöttek a csehek, Ildi kivédte, így maradt az 1:0... következett Melinda, ő is berúgta... már 2:0, a csehek szintén kihagyták, így nekem már nem kellett rúgnom. Megnyertük, nagyon boldogok voltunk, az érzések kijöttek, sírás formájában... fura, mert futásnál még nem bőgtem el magam, itt viszont igen. A kupa előtt azon gondolkodtam, hogy abbahagyom a focit és csak a futásra koncentrálok, azt hiszem, most megváltoztatom a véleményem és folytatom.

A hab a tortán, pedig, hogy a fiúk is megnyerték a kupát, így dupla kupával, érmekkel a nyakunkba térthettünk vissza Budapestre:)

 

4 hozzászólás

dilisuni 3993 napja

Végreeeeeeeeeeeee... hihetetlen teljesítmény és felejthetetlen élmény amit nagyjából el tudok képzelni a nagyszerű beszámoló alapján :) jaj, de régóta küzdötök már ezért a végső sikerért... és így mennyire, de mennyire édes tud lenni, mennyivel jobb így, mintha már első nekifutásra szinte ingyen, tálcán kaptátok volna.
Szívből gratulálok és nagyon jó pihenést (sajnos viszont a nem múló lábfájásod nagyon nem jó hír :(

zozo.m 3994 napja

Grat itt is! Toncsi is mindig ez szokta mondani: YES!

ui.: lesz még legalább 8 db ilyen - a maratonig.. :( :D

mjoci 3996 napja

GRATULÁLOK!!

Jót tett a zöld sör limonádé elötte.:))

Haanchee 3996 napja

Wow, szívből gratulálok az egész csapatnak, szuperek vagytok!