Nekem is van, én nagyon szeretem, bár én is dőltem már jobbra-balra. Az én pedálom olyan, hogy az egyik oldala sima a másik ilyen bepattintós. Így normál cipővel is tudok tekerni pedálcsere nélkül. Ez akkor igzán jó amikor nem kell megállni csak tekerni, tekerni!!!:-)

:D Újpesten már nekem minden mindegy volt..

Sajnálom, hogy én nem sasoltam!

Köszi ! :)

Mi is láttunk Titeket Újpesten délután!
Kocsiból nem akartam kikiabálni, nehogy megijedj :), ahogy olvasom jól is tettem :).A pedál történet nem egyszerű, igen.
Majd belejössz(remélhetőleg), erőltetni kell, ahogy Sanyi is írja, addig, míg ösztönből is megy majd.

A tekerést egészségetekre!

Sanyi! a díszes társaság megvolt, fetrengtem, mint büdös bogár.. Sokkolt a tömeg, később a forgalom..

Krisztián! még köszöntél is :) én meg csak a bringád szúrtam ki, rögtön tudtam, hogy csak Te lehetsz!

köszi :)

Szerintem Titeket láttalak akkor a Megyeri-hídnál. Sárga triatlonos bicóval. Scwarzit felismertem de már későn csak... Egészségetekre!

Tényleg kurvára kell mindig figyelni. Egyet érdemes megtanulni rögtön az elején: MINDIG ugyanazt a lábad (lehetőleg a jobbat) pattinsd ki a pedálból. Kis gyakorlással már reflexszerűen megy, vészhelyzetben nincs idő gondolkozni.

Annak idején én is estem jónéhányat a Spar parkolóban, sőt egyszer egy vasúti átjáróban is eldőltem népes közönség előtt. Kurva ciki volt, mert nem értették, hogy hogy nem tudtam letenni a lábam megállásnál:)