Edzésleírás

Csak nem hagyom magam! Ugyan kicsit hosszabbat terveztem, de aztán eltököltem az időt itthon (de legalább hasznosan, egyrészt frissíthettem a futóműves élménybeszámolókat, aztán havat takarítottam a folyosón, és válságértekezletet tartottam anyával telefonon. Szegényt egyébként elég hamar leráztam, azza a felkiáltással, hogy nekem mostmár tényleg indulnom kell futni. Erre ő csak annyit fűzött hozzá, hogy "Hülye!".

Amikor elindultam, meg is lepődtem, milyen nagyon kellemes futni. Az utak sokkal jobbak voltak, mint tegnap, nem volt olyan csípős a szél, inkább hó volt, mint latyak, egy-két kutyasétűltatón kívül senki sincs az utcán, igazából szeretem én az ilyet! Szóval kifejezetten jól éreztem magam - mindaddig, amíg el nem értem a Lágymányosi-hídhoz. Olyan szél fújt a Duna mellett, hogy már-már visszafordultam. De azt tartotta bennem a lelket, hogy milyen jó lesz, amikor a Cetnél megfordulok, micsoda hátszelem lesz! És így is lett! :D Viszont a Petőfi-híd utáni részen, ahol eleve elég rossz az út, egy helyen benéztem egy kb 5 méteres pocsolyát, olyan színe volt, mint a járdánk szokott mindig, és belegázoltam, bele a kellős közepébe, és minimum 3 lépés volt, mire kiértem belőle, hát, nm voltam valami boldog. :P

Na de összességében örülök, hogy elmentem, annyira nem is volt rossz, mint ahogy először gondoltam volna :). 

Ja és a végére itt egy kis igazi március 15.-zene, csak hogy adjunk egyet az ünnepi hangulatnak! :)

2 hozzászólás

Maráz Zsuzsanna 4128 napja

Grat. :)

Noncsa 4128 napja

Hát olyan mintha te valahol egész máshol futottál volna...na jó az Pest...nálunk brutál idő volt..igaz csak lakott területen kivűl..