Tópartján komolyan és Tópartján komolytalanul!
Igen-igen vannak dolgok mikor sosem tudni hol a határ és mi micsoda! A félig teli pohár sokaknak félig üres, de nekem annyi, hogy van benne innivaló és arra szükségem van!
Valahogy most így voltam a Velencei tóval, szerettem, de nem eksztatikusan hanem a következő célnak megfelelően.
Tavaly ez egy hétre rá Krakkó és egy maraton volt tehát akkor nyomni kellett, mert teszt a gyors tempóra, idén nincs nekem Krakkó, nincs nekem marathon és rövidebb a közeljövőben, de táv és tempó van bőven!
És,mert van egy jó kis társaság kik előző nap igazán csodásan kibulizták magukat jobb velük, mint nélkülük! Most már egy bizonyos helyen kacsának átkeresztelt pecsenye barátom nagyon kemény, sőt brutális volt, így egy sztár farvizén futni az igazi.
De ő, mert már lenyomta mit akart, így ma bulit fut, de nekem azért komolyabban is kellene, hát nyomjunk bele néha valami érdekeset!
A célom továbbra is Sárvár és nem sprinttávon tehát az elején nyugi, de ha úgy hozza a helyzet akkor egy-egy tempósabbat bele-bele kell nyomni!!!
Meg ami neki buli az nekem lehet komoly dolog, tehát szép nyugodtan vele, de vigyük bele a saját imidzsemet is! Erre a leghamarabb olyan másfél kilinél már lehetőség kínálkozik, mert mindenki jobbról kerül egy műtárgyat, csak én balról….így kicsit rátempózok ezen az egyéni szakaszon és felviszem a pulzust tudja a franc hová…de lényeg, hogy felment,,,és ez mire volt jó? Meg kell látogatni, ha rövid távra is, de akkor is meg kell a laktátküszöböt!
Na ha már nyomtunk akkor nyugi, hisz ez egy buli, nem véresen komoly dolog, de ha kicsit körülnézünk a mezőnyben olyan sokkal előttem fut egy szép gömbölyded, de nem hátsóval megáldott leányzó, na ezt is meg kell nézni közelebbről, meg hát tudjátok a laktátküszöb is most már a VO2 maxba bejátszik, tehát nyomi…Szép, volt, érdemes volt ennyire még sosem örültem a laktátküszöbnek!
De kicsit higgadjunk le, mert még ezer hasonló és még szebb élmény vár az El Caminon!
Velence a vizek városa de én sajna csak szárazföldön tudok futni, így kicsit olyan uncsi település, de ez a mi kis magyar Velencénk, nem olyan mint a másik de annyival másabb! Néha-néha kicsit megnézem közelről a vízpartot és koncentrálok a vízen futásra, de maradok a földön! Itt igazán nincs tempózás, csak nyugodt fussunk a csapattal futás! Igaz közben, hogy legyen indok a következő tempóra egy bokor meglocsolása, szegény olyan szárazon állt, ott a vízparton,kellett neki mit adhattam, indokot ad egy kisebb tempóra megint! Laktátküszöb felett szenvedünk olyan talán 200 métert megint egy kicsit erősebb pulzussal, de a pulzusnak az dolga, hogy erősebb legyen!
És VÉGRE megjött az én igazi szakaszom! Előzőleg itt tévedtem el a YT-n tehát most is illik eltévednem!!! De ezt csak úgy lehet ha előrefutok és azt a többlet távot majd minél hamarabb rájuk nyomom! Emelkedőn tehát 5:10-el és max anaerob terheléssel, de szép dolog ennyi embert előzgetni! Majd mikor jönne a kanyar és mindenki balra el én tovább egyenes!! Egyedül a világban…csodás…és szépen repülök…a laktátok a küszöböt rágják én meg röhögök és jobban élvezem, mint egy éjszakát egy bomba nővel! És fent a csúcson egy tank köszönt, tisztelete jeléül nem lő rám, hanem undorral végigmér, na egy hüjje itt fent betolakszik az én hősi világomba… De ezen világok harca az ő dolga én nem harcolok hanem élvezem az életet…hüjje vagyok de jól áll nekem!! Ha a futás az én élvezetem akkor fussunk amúgy is vár egy csapat olyan mit tudom én mennyivel előttem és legalább a kocsmáig érjük utol őket! Ez sokkal hamarabb összejött, de legalább a laktátok megnyugszanak.
Lesz még rájuk ha szükségen nem is, de igényem igen!!
Szóval ha egy sportrendezvényen vagyunk akkor Pákozd és SPORT KOCSMA!
Szegény csapos leányzó,hiába volt szép és kedves nekem akkor csak a nagy szerelmemen a sörön járt az eszem és eltekintettem bájaitól…Bocs én már vagyok olyan öreg,hogy csak minden harmadik leányzót kívánjam meg!
De ha már túl a horizonton akkor szépen nyugodtan lazán tovább az úton…néha egy-egy szép látvány azért kötelez egy-egy tempósabb szakaszra meg hát a laktátok is dolgoznak bennem!
Na és nem küszöbön hanem reklamálva, hogy itt nekik is adjak teret!
És lassan vissza a déli partra egy nagyon csodás szép fekete lófarok látványával és természetesen egy örömökkel teli sprinttel felé! Majd mikor kicsit frissítünk akkor megint előttem a szépség és a szörnyeteg előbújik és előre gyorsan, mert holnap már ilyen szép látványban nem lesz részem!
Azért vannak szép lányok a munkahelyemen is, de őket már megszoktam, íg ma még az a fekete lófarok az álmom!
De, mert ilyen szalmalángú szerelem az enyém, nemsokára egy világoskék poló kelti fel az érdeklődésen és futunk továbbra is a nők után!
Csak sajna a táv is a végére ért, így szép volt, jó volt,elég volt,,,,de mire volt ez jó…
Arra biztosan, hogy a tervezett távot felszabadultan megcsináljam és arra, hogy nevetve szenvedjek…Arra is!
Igen néha lehet szenvedve nevetni és nevetve szenvedni is!
Ha játékosan csináljuk a komolyabb dolgokat akkor könnyebben sikerülnek…Sárvár előtt nagyon jó volt e görcs kiengedésére!
"Majd mikor jönne a kanyar és mindenki balra el én tovább egyenes!!" Tézé, szerintem ott mindenki jobbra el :-)))
Nem mondom, hogy értem minden gondolatod, de az átjött, hogy jól érezted Magad :-)