A héten végre újra nekiindultam a maratonnak. No nem az egyik edzésről, vagy épp versenyről van szó, amire a héten sor került. Csupán a felkészülés - stílszerűen - első lépéseire gondolok. Nagy szavak helyett inkább azt kéne írnom, hogy újra elkezdtem a futást. De lehet még ez is erős kifejezés. Valószínű a hirtelen túlterhelés okozta bokafájdalom elmúlt és eddig nem is tért vissza. Ennek örülök, de az út, ami előttem áll, meglehetősen hosszú lesz és sok ismeretlen ösvényt is tartalmaz, az már most látszik. Valószínű sorra jönnek majd a nem túl sok érdekességet rejtő heti blogbejegyzések, de az alapozás már csak ilyen.
A hét eseményei:
Úszás: 16km lett. Továbbra is hosszúakat úszom, legnagyobb részt gyorson. A laza úszások csupán bemelegítésnél vannak, utána rendszerint lendületesebb tempó jön. Ha nem heti 3, hanem több alkalommal megyek, akkor biztos fogok ezen változtatni. Néha a technikára is figyelek. Pénteki edzésen egy itteni cikk nyomán a bukóra is fektettem egy kis hangsúlyt, de rájöttem, hogy minden tanács minden embernek nem biztos, hogy ugyanúgy jó (hosszabban is lehet írok majd, hogy technikailag hogy úszom és mit látok, hol kéne fejlődni, illetve a különféle tanácsok közül, mit találok hasznosnak). Egyébként már a mostani állapotból is teljesíthetőnek érzem a Balaton-átúszást, bár rekordot biztos nem döntenék. Ez azért erőt ad (akár a futáshoz is), hogy sikerült ilyen szintre visszajutni. Felmérőt még nem úsztam,de a tervek között szerepel.
Erősítés, nyújtás, torna: edzésnaplóba ezeket nem vezettem fel, de márciustól írni fogom ezeket is. Könnyebb és egyszerűbb a vezetése, mint a heti összefoglalónál megírni. Két szokásos erősítés volt (fekvő, felülés, hát, húzódzkodás), plusz egy rendhagyó fahordás formájában. :) Bőven felért az is eggyel. A nyújtások mindig edzéshez társulnak, ezért ezeket szerintem az adott edzéshez fogom írni. A korábban is említett (gyógy)torna még kialakulóban. Lehet ez is a nyújtással együtt lesz, már csak azért is, mert bemelegítve van értelme eleve. Ezen a héten csak pár feladat próbálgatása volt, nem akartam egyből ezzel is terhelni a lábam. Következő hetiben majd lehet tudok már bővebben is írni róla, de lehet külön bejegyzést készítek.
Futás: 14km. Még mindig az úszás vezet. Mondhatni, hogy problémamentesen zajlott ez a hét. 3 könnyű futás. Kis táv, alacsony intenzitás. Szupináló stílust próbálgattam a normál stílus felé vinni. Persze nagyon nem akarok változtatni, inkább csak tesztelem, hogy menne-e. Egyáltalán, hogy fejben alakítottam-e ki ezt a futást (rémlik,hogy edzői tanács volt, hogy jobb ha a külső talpélen gördülök lépésnél), vagy a lábam miatt futok így. A januári kezdéshez képest könnyebben megy, jobban esik (pulzus mintegy 15-20-al alacsonyabb). Mondjuk ezt is vártam, hisz az alap kondim javul, illetve a 2hét kihagyás ellenére, azért pár km-t szaladtam idén. Egyelőre pályán (rekortán), és még 1-2hétig lehet itt. De ha kezdek beleőrülni, akkor keresek azért más lehetőséget is.
Görgő, kerékpár viszont most kimaradt. Nagyon keveset használtam a bicajt, hisz futni is azzal megyek, meg néha boltba is, de csak pár km-t. Ez egyelőre még nem hangsúlyos, de heti 1-2alkalmat kéne keríteni rá.
Tervek:
Úszás: múlt héten is írtam már, hogy kéne felmérőt úsznom. Kétfélére gondoltam. Az egyik egy hagyományos, fix távot teljesítő. Csak azt kéne kitalálni, hogy ez mennyi legyen. Pár száz métert szerintem felesleges lenne, kézenfekvő az 1.500m. A másik, amit kitaláltam, hogy 1’30”-es tempóval meddig bírom. Emlékezetem szerint ilyent sosem úsztam. Ez azért érdekes, mert itt se a távot, se az időt nem tudom, hogy meddig fog tartani. És igen nehéz, mert 1-1 hosszt mindig rá lehet tenni. Majdnem „never endig story” de ezért kell olyan tempót választani, amivel nem úszom ki a világból. Aztán ilyent majd lehet futásnál is kipróbálok. Mindkét esetben órában úszom, bukó után kilábazásnál tudom nézni. Második esetben van leginkább jelentősége persze ennek. És így a hosszabb felmérő is megvalósul, ha az 1500m-t kevesellném. Eddig gyorsító edzéseket nem végeztem, szóval talán első alkalomnak eljött az ideje. További tervek között ezek után értelemszerűen majd pár résztávos edzés is közbe jöhet. Márciust még biztos 25m-es medencében úszom, de utána majd lehet átváltok 50m-esre. A levegős feladatoknál már kicsinek érzem a 25-öst (7es levegőnél csak 1x tudok 7kartempót csinálni, utána már csak 5v 6-ot). Tenyéren még gondolkozom, de az elég megterhelő, biztos vagyok benne, ha sokat és/vagy erősen úsznék vele, akkor megfájdulna a könyököm. Lényeg, hogy sok lehetőség van még itt is.
Futás: itt egy ideig semmi extra. Lassú tempó, kevés km. Nem tudom érdemes lenne-e bringával összehozni, hogy kitekerek valahova, ott leteszem a gépet és lefutom a kis távomat, majd hazatekerek. Vagy inkább ugyanezt autóval. Lényeg, hogy 1-2 hétig nem lépek „magasabb szintre”. Ha semmi fájdalom nem lesz, akkor is majd csak óvatosan. Szép türelmesen, nem kapkodva, nem hagyni, hogy bármilyen külső körülmény befolyásoljon. Úgy látszik újabb dologra fog megtanítani a sport a sok eddigieken túl, ami tán az előnyömre válik. És amit majd az élet egyéb területén is újfent tudok kamatoztatni. A jelszó továbbra is türelem. Lassú víz partot mos. Azért nagyon kíváncsi leszek, hogy mire jutok, ha jó pár hétig kevesebbet és lassabban futok, mint azt először terveztem. Bár láttam az oldalon cikket és annál kommenteket is, hogy bizony van aki a lassabb iramú futás párti (maratoni tempó+2perc?). Újabb - esetlegesen ködbe vesző - ígéret, hogy majd írok véleményt pár itt olvasott futásos cikk kapcsán is, hogy rám mi igaz, mit próbáltam, vagy épp mit tervezek, mivel értek egyet és mivel nem. Majd. Egyszer.
Kerékpár, görgő. Ha jó idő lesz, akkor biztos megyek ki, ha esős, akkor meg itthon görgő. Most úgy gondolom, hogy márciusban biztos nem lesz hangsúlyos, szóval kimondottan edzeni nem állok neki. Úgy is sok függ attól is, hogy a többi hogy megy, és melyik sportágban találok kedvemre való eseményt, amire felkészülök.
Nyújtás, torna, erősítés. Edzésnaplóban részben lesz vezetve. Edzések utáni nyújtás, torna mellett hogy pluszban fogok-e azt még nem tudom. Márciustól úgy is pár dolgot át kell értékelnem, meglátom mire mennyi idő jut.
Ezt újra átolvasva nem egy plusz írással leszek adósa magamnak, de amúgy is kellene szakirányú könyveket, cikkeket, írásokat olvasni, amikről jó, ha feljegyzem a gondolataimat. Kicsit más úton, mint korábban, de újra nekivágok a sportos életnek, de nem csupán átmeneti jelleggel. Ugyanis „ezt egy életen át kell játszani”. És akkor ugyanebből a dalból még egy részlet, mely idepasszol:
„Nagyon kell Mikor végleg döntesz, hogy abba hagyod Az is kell Mikor arra ébredsz, hogy folytatod”
Mivel a bokafájdalom múlt héten nem múlott és nem javult túlzottan, ezért drasztikus pihentetésben részesítettem a bokám. Futás sztornó. Boka-láb tornáztatása sztornó. Séta közben sem terheltem, inkább kicsit sántítottam. Jégzselével kentem és bokaszorítót hordtam. Úszás közben a bukó fordulóknál is inkább a jobbot használtam, ballal csak rásegítettem. Ennek már meglett az eredménye. Igaz volt pár átmeneti nap, amikor azt hittem, hogy nincs fájdalom csak mert nem terheltem,de ha teljes súlyt rátettem, akkor azért éreztem. Mostanra séta közben semmi fájdalom. Lépcsőn se, sőt felfelé lendületből is megy. Egy-egy rossz mozdulatnál még érzek valamit, de nem komoly. A hét tehát a boka gyógyulás jegyében telt. Eddig 1,5 hét futás nélkül, ebből 1hét teljes pihentetés.
Úszás: egyértelműen erre helyeztem a hangsúlyt. Semmi összetett edzésprogram, egyelőre csupán főleg gyorson szelem a vizet és gyűjtöm a métereket. Ennek köszönhetően idén annyit úsztam, mint futottam. Azt azért észrevettem, hogy úszásnál sem tudom megállni, hogy ne siessek. Egy edzés sem volt, ahol végig lazán úsztam volna. Ez félig meddig magyarázható azzal is, hogy mindig úgy mentem, hogy csak bizonyos idő állt rendelkezésemre. Ennek ellenére ki kéne próbálnom majd egy ilyent is. Terv van erre is. Erre majd visszatérek még.
Görgőzés: 1 hete írtam, hogy elkezdem, már csak a futás mellőzése miatt is. Eddig max 45percet tekertem, de nem is tervezem nagyon hosszabbra, sőt intenzitást sem növelem. Ez csak téli kiegészítő, ha jön a jobb idő, akkor majd kinn a természetben bringázok többet. A legnehezebb részt a bringázásnál persze így legalább letudom. Méghozzá hozzászokni az üléshez. Egész pontosan a nyereghez, ugyanis első alkalommal olyan szépen feltör, hogy másodjára nem épp kellemes érzés. Régebben általában a második edzésen a nyeregből kiállva szoktam tekerni. 3 alkalom volt a héten, de ma is terveztem, de kicsit fáradt vagyok, így a negyedik elmarad.
Erősítés: ebből is megvolt a 3. Kettő volt a görgőzéskor, egy pedig ma. Első kettő szokásos: 5x5 húzódzkodás (csukló felém, befelé), 5x20 felülés, 5x20 fekvő (szélesebb). Harmadik: 5x5 húzódzkodás (csukló kifelé, fordítva fogva), 5x10 hátizom (hason fekvés, törzs felemelés), 5x10 fekvő (kéz szűken). Viszonylag könnyű és 1xű feladatok, ennél többet nem tervezek. Mennyiségben esetleg. Kiegészítő szerepe van csupán.
Tervek.
Van, amit kitaláltam már, van amin még gondolkodok. Elsősorban természetesen a futás okoz dilemmát. Hogyan lássak neki. Furcsa ezen filozni, de ez az új helyzet. Egyáltalán elkezdjem vagy várjak még. Bizonytalansági tényező is van, hisz a túlterhelésre fogtam a fájdalmat, de mi van ha más is komolyan közrejátszott. Érdemes-e változtatnom dolgokon (stílus, cipő, helyszín), vagy majd az első pár alkalom után választ kapok mindenre? De vissza az elejére.
Egyes opció: láb teljes körű „gyógytornájával” kezdem. Azaz futás nélkül felkészítem a futásra. Boka, Achilles, szalagok, izületek. Emellett gyaloglás, esetleg visszafogott kocogás.
Kettes opció: könnyű kocogás. A táv pár hétig csupán 4-6km, heti 2-3 alkalommal visszafogott tempóval. Figyelve a pulzust, hogy végig meglegyen az alacsony intenzitás. Pluszban pedig torna. Láb erősítése és sérülések megelőzése végett.
Illetve másik kérdés, hogy rekortán pálya (az van közelben), avagy aszfalt?
Ezeken gondolkozom, de egyszerűen nem tudom elképzelni az egyes opciót, hogy csak úgy gyalogoljak. Így esélyesebb a kettes opció. Ha így a táv és a tempó nem okoz gondot, akkor ezt tartom. De kellően türelmes leszek a táv és az iram növelésével kapcsolatban. Ez jelenti most az új irányt. Első bejegyzésnél sem írtam konkrét időpontot, hogy mikor és milyen szintre kívánok eljutni, és mikor próbálkozom meg először a maratonnal. Ez egyben egy új kihívás is lesz, mert főleg az elején biztos vissza kell fognom magam, ami nem lesz egyszerű, mikor látom, hogy itt az oldalon is milyen fantasztikus edzéseket teljesítenek jó páran.
A terv konkrétabb oldala.
Nagyobb hangsúlyt fektetek az úszásra, és próbálok többször lejárni. Lassan majd beiktatok pár feladatot is, illetve laza úszást is. Ugyanakkor lehet úszom pár felmérőt is, hogy legyen egy támpont, hogy honnan indultam el. Eddig nagyon nem lett volna értelme, mert az úszásba kellett visszarázódnom előbb. Kitaláltam olyan felmérőt is, amit eddig soha nem úsztam. Az edzésnaplón felül, majd a heti bejegyzésnél is írok,hogy hol tartok, mik történtek, miket valósítottam meg.
A görgőzés megmarad nagyon kiegészítő résznek. 30-45percek, kellemesen, jólesően. Heti min. 1 alkalom, de időjárástól, hangulattól függően, akkor 3 is. Ha meg lesz egy-egy napra tavaszi idő, akkor irány a természet és/vagy az országút.
Erősítésben sem változtatok, főleg ha többször járok úszni. Tehát leginkább az úszással kell összhangba hozni.
Új elem a nyújtás, torna lesz. Ebben a témában majd még utána kell járnom, hogy milyen feladatokat érdemes csinálni, és igyekszem az infók alapján összeállítani valamit.
A kondim és állóképességem így tudom javítani, anélkül hogy a futásban teljesítenék komoly edzéseket. Bár ez nem ugyanaz, de alternatívának megteszi. És talán így lesz izgalmasabb a felkészülés, hogy minden eddiginél jobban kell figyelnem a részletekre, magamra, a körülményekre.
Eheti - 6.hét (02.06.-02.12.)
Most már minden kezdet nehéz lesz? Avagy a dilemma..
Ezt a hetet leginkább a (boka) sérülésemből adódó dilemma jellemezte. Sokat olvastam utána, hogy mi lehet, és mi lenne a helyes teendő. Előző bejegyzésnél még úgy okoskodtam, hogy elég, ha csökkentem a távot és a tempót. Annyiból igaz volt, hogy a szerdai futásom után nem fájt annyira, hogy menni ne tudjak, de azért a fájdalom ott volt. Ráadásul napokkal később is megmaradt. Csökkent valamelyest, de a hóba egy-egy megcsúszás, vagy rossz mozdulat elég volt, hogy érezzem a problémát. Emellett folyamatosan tornáztattam pluszban, ami lehet hozzájárult a fájdalom további jelenlétéhez és szűnni nem akarásához. Itt az oldalon is találtam jó cikkeket és hasznos hozzászólásokat.
Az itt írtak és látott képek alapján az érzett bokafájdalom leginkább talán a sarokcsont és/vagy a köbcsont környékére tehető. Szinte biztos vagyok abban, hogy a több évnyi kihagyás miatt a bokám elszokott a megerőltető mozgástól, ezen felül pedig nem tartottam be a fokozatosság elvét, és hirtelen növeltem a tempót és a távot, ráadásul mindezt egy teljesen új cipőben. (Maga a cipő nem hiszem, hogy rossz lenne: Adidas Exerta 4M. Még ha relatíve olcsó is volt, de azt betudom az akciónak.) Erre jön még, hogy szupináló stílusban futok. Ehhez szintén itt találtam segítséget:
Összegezve az eddigieket, bármennyire is nehéz, de pihentetni fogom a lábam, és a futást felfüggesztem. Remélem csak rövid időre. Jószerivel az összes tanács arra irányult, hogy sérülés esetén pihentetni kell a lábat, és nem erőltetni a futást. És a legnagyobb hibaként jelzik, ha ezt nem tartja be a jóember, vagy túl korán, túl intenzíven folytatja. Annak nem látom értelmét, hogy a futás folyamatos szenvedés legyen ezután, mert pár alapszabályt nem tudok betartani. Csak elfogadni nehéz, mert nem igazán emlékszem korábbról ilyen béna alapozáskezdésre. Fejben is nehéz elviselni a km gyűjtés halasztását, miközben itt az oldalon is látom, hogy mások micsoda távokat futnak ez idő alatt. Főleg, hogy milyen időben. Amiért maximális tisztelet kijár nekik. Kicsit elbizonytalanodtam, hogy túledzésnél a jövőben is történhet-e ilyen!? Eddig mindig a teljes kifulladás jelentette a teljesítőképességem határát, most sérülés és fájdalom fogja? Remélem nem, mert amiatt szerettem edzeni, hogy mikor jó erőben voltam „szétszakíthattam” magam, mert bírtam.. és utána jött a jóleső fáradtság. Mint azt korábban is írtam, viszonylag hamar belerázódtam az elmúlt években az edzésekbe.. csakhogy javarészt úszás és főleg bringa volt.. ahol nincs terhelve annyira az izület, teljes testsúly nem nehezedik sehova (bringán pörgetősebb stílusban hajtok, így térd sincs annyira terhelve). Bár lehet, hogy teljes kétségbeesés tükröződik a leírtakból, azért nincs nagy baj. Csupán át kell értékelnem pár dolgot. Mikor az itthoni erősítéseket is elkezdtem, a húzódzkodásnál a könyököm fájdult meg. Csökkentettem a számát és így már nincs probléma.
A hét eseményei továbbá, hogy az úszásba kellemesen belerázódtam. A decemberi első edzéseken még 300m-t is alig bírtam gyorson leúszni, most már 4.000m folyamatos, lendületes tempójú gyors sem gond. Futás háttérbe szorul, így most úszásban gyűjtök pár km-t. Emellett héten volt két, szokásos mini erősítés (5x25hasizom, 5x20 fekvő, 2x5x5 húzódzkodás). Úszások után pedig szauna.
A további tervek. Úszás mellett görgőzés. A futás mellőzése, és a láb (boka) pihentetése, jegelése. Ha javul, akkor nagyon lassan és fokozatosan kezdem a futást, és ezzel egyidejűleg a láb erősítését és tornásztatását. Kvázi gyógytorna. Ebbe valószínű a nyújtás is bele fog tartozni. Nem csak bokára, hanem egyéb sérülésre hajlamos területekre. Futásban majd kis táv, lassú tempó. Lehet addigra hó se lesz és kellemesebb időben kezdhetem el. Mivel a kondim meglesz, ezért nem érzésre kell majd futnom, hanem szigorúan pulzusra. Ott jobban látom, hogy könnyű futást végzek-e. Ha nem javul, akkor orvos. De most pozitívan tekintek előre.
Nem mondanám egy kellemes hétnek. Pedig jól indult és a hét minden napján sikerült edzenem egészen péntekig. A csütörtöki futás előtt már éreztem a bokámat kicsit, írtam is róla, ennek ellenére nem gondoltam, hogy ez tud fokozódni és rosszabb lesz. A 12km-es futás kondit nézve teljesíthető volt, még úgy is, hogy kicsit jobb tempóval indultam neki, mint azt elterveztem, emiatt aztán nem javultam az edzés alatt. Azonban menet közben egyre jobban kezdtem érezni a bokámban (főleg a balban) a fájdalmat. Nem egyszer módosult is a futásom, már-már sántítós stílusra. A legdurvább edzés után, estére lett, mert akkor szinte menni se tudtam. Nehéz megfejtenem az okát,de azért körvonalazódik pár megoldás. Több dolog játszhat közre. Első és legnyomósabb érv, hogy a több mint 5év kihagyás miatt a bokáim elszoktak a terheléstől. A másik, ami szorosan kapcsolódik az elsőhöz, hogy futás technikám lehet megterhelő a bokának. Nem tudom, hogy milyen elnevezések vannak, de az én futó lépéseimet „külső talpélen gördülő” stílusnak írnám le. Azaz „lassabb” tempónál nem tudok lábujjhegyre érkezni és onnan elrugaszkodni. Résztávoknál ment, de hosszú futásnál nem. Ellenben arra mindig figyeltem, hogy a „lassabb” tempónál ne teljesen teli(talpas)sarokra érkezzek meg, ezzel egyből blokkolva a mozgásom,lendületem, hanem - a boka minimális befordításával - a sarok külső részére, majd egyből a talp külső részén tovább. Azonban ez a technikát a futástól (és ettől) elszokott bokám nem bírja. Lenne még olyan variáció is, hogy a cipő nem jó, vagy épp a betonon futás tett be a mozgástól elszokott bokámnak. Főleg az elrugaszkodás fázisa vált lehetetlenné. Egy napi kvázi pihentetés, kötés, „jegelés” már jótékony hatással volt. Mivel a nagy hó miatt a futás most sokkal körülményesebb így lehet kicsit még pihentetem. Azért a héten majd kipróbálom, hogy mit bír. Terv szerint lehet egyelőre maradok a pályán (hó miatt is), távokat és a tempót is lecsökkentem. Emellett kipróbálom kompressziós térdzoknit is (Saucony). Ha beválik, akkor óvatosabban lépdelek előre edzéseket illetőleg. Ha nem, akkor… nem. Ilyen nem lesz. A lecsökkentett futás miatt pedig az edzések közé felveszem a görgőzést, és lehet növelem az úszás mennyiségét (távban és esetleg gyakoriságban).
Az úszás egyébként kellemesen megy. Lehet kicsit elmozdulok a hosszabb távok felé. Gyorsítani még ráérek. Ha túl egyhangúvá válik, akkor majd beleteszek párat. De ott van még a teknőc és tenyér is, szóval lehet variálni a dolgokat. Még, hogy csak unalmas faltól falig úszás.
A hónak hála tovább bővült az edzéspaletta a hólapátolással. És egy-két napig még marad is. Ráadásul kedvtől függetlenül kell csinálni. Írnám még a vezetést is hóban, de az inkább móka.. bár pár óra feszült figyelem és gyors kormánytekergetés is tud fárasztó lenni. De ez marad a hobbi részlegen :)
Az úszással egy időben (2011.dec.) elkezdtem egy kis erősítést is. No nem járok el edzőterembe, csak itthon egyszerű módon pár feladatot végzek. Fekvőtámasz, hasizom, húzódzkodás. Csak, hogy erőben, izomban is valamit visszanyerjek. Utóbbi években a kockás has eltűnt, most vissza kell varázsolni. Nagy rendszeresség nincs ebben sem, amikor úgy érzem, van időm, kedvem, erőm, akkor csinálom. Heti 1-2 alkalommal azért igyekszem.
A decemberi nagy nekiveselkedést megelőzte ősszel már egy kis kerékpározás. Hálisten, hogy remek idő volt, így talán még novemberben is többször voltam tekerni egyet. Egész jól belejöttem. Montival és versenybringával is mentem. Pár száz km-ig jutottam el. Tavasszal újra nekiállok ennek is, mert tervben vannak túrák, és futáshoz hasonlóan, valószínű jó kis programokat lehet találni e sportágban is. Télen lehet, hogy kis görgőzést is beillesztek a programba.
Teljesen újszerű kiegészítés a szaunázás. Nem csak mert kellemes időtöltés, hanem egészséges dolog is. Finn szauna, infraszauna és gőzszauna. Néha egy-egy szauna szeánsz is beesik. Különféle szaunák mind mind más hatást érnek el, és mindezt lehet különféle illatanyagokkal tovább variálni. Téli időszakban kimondottan jól esik. Külön blog bejegyzést is megérne, majd ha lesz elég tapasztalatom és infóm, akkor írok róla.
Utóbbi évek téli – tavaszi időszaka betegeskedéssel járt. Eleddig megúsztam. Könnyelmű kijelentést nem teszek, de biztos ellenállóbb a szervezetem. Amit betudok a sportnak, szaunának és a szedett vitaminnak. Semmi különös, csak multivitamin, csak kicsit nagyobb dózisban, mint amivel a túlmarketingeltek bírnak. Pluszban komolyabb mennyiséget fogyasztok gyümölcsből, főleg narancsból. Egyéb kajáknál viszont nincs nagy titok, eszem amit kívánok, de azért néha a változatosság jegyében pár olyan dolgot is fogyasztok, ami nincs nálam a top listán (hal, egyéb tengeri herkentyűk és gomba azért még így is kizárt). De nem számolok se kalóriát, se szénhidrátot, se mást.
Utolsó megjegyzésként, pedig fél szemmel követem a bioritmusom, mert sok éves tapasztalat alapján mondhatom, hogy van alapja. Ergo nem esem kétségbe, ha valami miatt nem megy úgy az edzés, mert az fakadhat ebből is. Legtöbb esetben igazolta is.
A triatlon három sportága közül az utóbbi évek mostoha gyereke. Annak ellenére, hogy talán ez ment korábban legjobban. Azonban a kvázi lustaság nagy úr, így ahol saját testsúlyomat kellett cipelni, azt szépen kihagytam a menüből. Maradt a bringa és az úszás. Mégis most az a helyzet, hogy az elkövetkező időszakban a futásra fogok koncentrálni. Lévén számos olyan verseny, vagy még jobb szóval erőpróba van, ami réges régi álmaim között szerepel. Első helyen a maraton, de ott van a Kékes csúcsfutás is. Régről pedig feldereng a Szarvasűzők és hasonló váltóversenyek hangulata. Tehát a helyzet adott. Idén a futás lesz hangsúlyos. Első számú cél: a maraton. Ehhez egyelőre se dátumot, se célidőt, se edzésprogramot nem társítok. Egyébként elsőre a cél a teljesítés lesz, a távon végig visszafogva magam. Az elgondolásom, ami persze erősen megkérdőjelezhető, hogy a kezdeti időszakot (még bőven ebben tartok) semmi másra nem használom, csak arra, hogy belejöjjek a futásba, ne szenvedést okozzon a km-ek legyűrése és gyűjtögetése, ne legyen nyűg a nekiveselkedés egy-egy edzésnek. Ha már a megfelelő alapot elértem, akkor megkezdem az edzésterv kialakítását. Amihez már tudok majd társítani időpontokat és konkrét célokat is. Ide már majd elkél a segítség, tehát nem ad hoc módon kitalálok valamit, hanem szakemberrel (korábbi edző, tapasztalt futók..) egyeztetek. Ezen a ponton érzem majd úgy, hogy másokhoz is tudok csatlakozni. A futást csak idén januárban kezdtem el. A szokásos gyötrelmes első lépések. 5km-től másnapra izomláztól sajgó combok. Hihetetlen lassú tempó. Pulzus az egekben. Picit jobb tempónál hamar fellépő levegőhiány. Szinte bárki által felvehető iram. Egy pillanatra sem érezhető könnyed mozgás. Egyszóval szenvedés. Ha ez nem lenne elég, akkor első „edzés” előtt kinézek itthon az ablakon és verőfényes napsütést látva örömmel hagyom el az otthon melegét. Pályán 2 kör után beborul, felerősödik a szél, és elkezd havazni. Lefutottam ..khm.. lekocogtam a távot, hazaérek. Kinézek az ablakon és újra napsütés. Nem mondom, valakinek van humorérzéke. De ha kérdés volt, hogy komolyan gondolom-e, akkor a válaszom: igen. Ekkor 6perces irammal küzdöttem, 5perces pedig az erőset jelentette. Szerencsére, mint már írtam korábbi bejegyzésemnél, elég hamar belejövök az edzésekbe. Így mostanra a bemelegítő iram 5’30” környékén van és 150 alatti pulzussal. Ezután az edzések egészét nézve a cél, hogy 5perces iram vagy az alatti legyen. Legutóbb 8km-en ez már ment. Ráadásul a fele táv bemelegítés volt, azaz a második 4km 4’30”-es ezreket jelentett, igaz 170 körüli pulzust. Elmondhatom, hogy az első edzéseken jelentkező érzés, miszerint minden lépés nehézséggel járt, elmúlt. A bemelegítés alatt már megvan az az általam kedvelt állapot, mikor vissza kell fognom magam, mert még nem akarok nagyobb intenzitással futni. Ha mindehhez jó erő és jó kedv is társul, akkor nem egyszerű, de a táv későbbi részében ez mindig kifizetődik, mert ott már van alapom arra, hogy „kiéljem magam”. Az elkövetkező hetekben a távot is növelem, és heti több alkalommal is ki akarok merészkedni. Utóbbi helytálló kifejezés úgyhiszem a közelgő -10fokokat elnézve. Pár észrevételem még akad. Egyik, amit már tapasztaltam korábban, mikor próbáltam néha futni, hogy a bokám kicsit elszokott a hosszabb megerőltetéstől. Futás közben nem mondom, hogy fáj, de ha mondjuk utána próbálok körözni a lábfejemmel, akkor bizony kifordított helyzetben fáj kicsit. Sem futóiskolát, sem szökdeléseket nem vállalnék vele. Azt tuti nem bírná ki. Vettem új cipőt, így az oldaltartás azért valamennyire biztosított. De még lehet próbálok majd pár dolgot. A másik, hogy most zenével futok. Eddig ezt sosem tettem, mert futás közben nekem kell, hogy halljam a lépteimet, a levegővételeket, a környezetet. Most mégis kivételt teszek. Az így is alap, hogy csak halkan szól, így hallok mindent ami kell, de mikor csend van körülöttem, akkor van egy kis háttérzene. Amíg hosszú futásokat csinálok, addig jó is lesz, mert a monotonitást megtöri (mondjuk annak tűrésében jó vagyok), illetve a kedvet is tudja befolyásolni, néha pedig erőt is tud adni, mikor szól, hogy „a levelet addig nem kapod, míg a fekvőtámaszt nem nyomod”. Harmadik dolog az öltözet. Én azt vallom, hogy sosem szabad túlöltözni. Nem baj, ha az elején kicsit fázik az ember. Az ilyen hidegebb napokban szoktam vinni kesztyűt, sapkát(-10ben lehet sálat is kell majd). Azonban amint érzem, hogy kicsit melegem van, akkor sapkát, vagy kesztyűt leveszem. Fontos, hogy sapkát lehetőleg izzadás előtt. Kedvencem az a sapka, amit fejpánttá át lehet alakítani. Így a homlokom védve van,de van hőleadás is. Emlékeim szerint a test a hő 80%-át adja le fejen keresztül, ezért szoktam ezt először meglépni. Korábbi tapasztalatom, hogy ha túl vagyok öltözve, akkor a pulzusszám magasabb ugyanazon teljesítménynél. Ergo beöltözve, vagy több energiát kell felhasználnom,hogy haladjak, vagy rosszabb tempót tudok csak elérni. Edzésen és versenyen is jártam már rosszul emiatt. De szerencsére az esetek többségében jól választok.
Azt már most leírhatom, hogy előnyömre válik, hogy az edzésnapló vezetésének ezt a módját választottam, főleg hogy kézzel már nem álltam volna neki irogatni. Modern gyerek lettem a modern világba. Sőt, hogy egyáltalán rögzítem az edzéseket, már az is további motivációt jelent. Ezután még egy rész visszavan ebből a belerázódásos felvezetésből. Utána elvileg hetente megemlékezem a megelőző napok történéseiről, észrevételeimről, előjött emlékeimről, tapasztalataimról. Ez most lehet hosszabb lett, mint terveztem, vagy belekerült olyan dolog, aminek nincs itt a helye, de sebaj.
Ha már kalandozok, akkor egy Ákos idézet: „mostantól hûvösebb napok jönnek”.