Írtam egy brutál hoszzú beszámolót, kicsit érzelgőset, de elteszem inkább a kompúternek és a gyermekeimnek. :) Inkább csak rövid leszek. Nem akartam idén megcsinálni, de jövőre biztosan nem tudom . Már legalább 3 okom lesz rá, hogy otthon maradjak :) Elkapott a gépkalapács a két féltáv után. Beneveztem utolsó nap. Sokat edzettem, mert nem szeretek szenvedni. Nem lettem volna jó sportoló. Megcsináltam az elképzelhetetlen, a számomra lehetetlent, a hihetetlent. Végig vigyorogtam, mint a tejbetök. Hihetetlen lazán mentem, holtpont és görcs nélkül. Jól akartam magam érezni és sikerült. Minden másodpercét élveztem. Életem legjobban sikerült versenye volt. Most az egyszer fejben is ott voltam. Nem sétáltam bele egyszer sem a maratonba. Ha tehetném minden évben megcsinálnám. Lilivel futottam be, Lujzi már aludt :) Megkönnyeztem nagyon. Számomra tökéletes volt a szervezés. 13:34:12 lett, de egyáltalán nem érdekelt, csak a befutónál tudtam meg, órát nem vittem. Gratulálok mindenkinek és köszönöm Moninak a kitartást és türelmet, Misinek, Norbinak a frissítést, Imolának és Tominak, hogy lejöttek. Mindenkinek kívánom, hogy kellő felkészüléssel egyszer élje át és tapasztalja meg.