Bár szűkösen állok a szakdoga határidővel, mégis mozdulnom kellett, hiszen ha nem megyek, úgysem bírtam volna magammal. Így hát fogtam magam és beneveztem a Keleti-Bakony 15 teljesítménytúrára. Csodás volt az erdő, és megint megörvendeztetett, h milyen sokan eljöttek kirándulni egyet (több, m 700 nevező volt a 3 távon!!!) A tempóval picit túllőttem a célon, párszor majdnem ki is pusztultam - talán a kevés reggeli miatt - de végül egyben beértem és most csuda jól vagyok. A jobb térdem létbizonytalansága megvan, de kevésbé érzem, m előtte. Új max pulzusom 197 (feltéptem a bodajki sípályán...) A táv a maga 380 szintemelkedésével egy jó hill edzésnek elment :) No most pedig csapjunk a lovak közé...