Ma reggel egészen csípős volt a reggel. Ahogyan indulás előtt kocogáshoz öltözve pakoltam az autóba, valahogyan "átszálltam" az időben tizenegy nappal előbbre. Éreztem a bőrömön a friss, tiszta levegőt, láttam a parkolóban az autók sorát, közöttük a sok feketébe öltözött, izgatottan beszélgető sport-sorstársat. Pakoltam én is a bringára, irány a depó, igyekezni kell, jaj, csak legyen meg minden! Aztán már a vízparton álltam sokadmagammal, vádlimon a rajtszám, szólt a zene... idáig tartott az időutazás; ahogy beültem az autóba, a film elszakadt. Különös belső metamorfózist éltem át. Lehet hogy ez alapozta meg a napomat, lehet hogy utána a nagyon jóleső futás, vagy a Nyúllal való találkozás, de ma áfíílgúd volt :-).