1 hozzászólásNo, a cím még véletlenül sem erre a nagyszerű filmre utal, de még csak nem is a Sultan Albertovics blogjában kialakult idilli állapotokra, hanem a sportéletem új szakaszára... 
Merthogy amióta készen kapott edzéstervvel készülök, veszedelmesen megnőtt a motivációm, jól érzem magam a futásokkal, a tempó is szépen alakul - mondom ezt persze egy és fél hét szisztematikus edzésmunka után.
Persze azért vannak kétségek is, hiszen nem találom a max pulzusom, elveszett valahol, illetve kevésnek tűnik az erő - hiába, Skam mindig is mondta, hogy nincs lábizmom. 
Régi, fél évtizedes felajánlás, hogy aki egy egészséges repülő fázist talál fényképen rólam versenyfotókon, az ajándékot kap. Repülő fázishoz becsületes elrugaszkodás kellene, ami... hát, mondjuk úgy, az ultrafutó stílusnak nem sajátja. Szóval csoszogok TESCO-gazdaságosan, de ehhez nem tartozik 6 vagy 12 órás versenyzés.
Most is a maraton a fő cél, meg a július végi 4:28-as produktum megjavítása. A "42 km - mínusz 30 perc - 70 nap alatt" projekt jó kis cél, kellően izgalmas -és mindjárt vissza is kanyarodtunk a veszedelmes viszonyokra is.
De hát nincs itt veszély, a személyi tréner nagy támogatással és kellő odafigyeléssel -és emberismerettel - építi ezt az egy hónapot, ami a maraton napjához vezet.
Ugrókötelezés!!!