Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 53 980 355 km-t sportoltatok
Káros szenvedélyem

Tünetek az UB előtt :-)

miki | 2010-06-13 19:37:03 | 10 hozzászólás

Sokszor éreztem már úgy, különösen a versenyek előtti rápihenéskor, hogy OK, rendben, véget ért az út, már nem is igazán van kedvem elmenni a versenyre. Most is így vagyok, futni már csak egy két átmozgatót akarok, de kedvem sincs többet. Az elvonási tünetek kibillentenek a normál tudatállapotomból. Ront a helyzeten, hogy ügyeletes vagyok a munkahelyemen holnap reggelig, sörrel sem tudom kezelni a kórt. Rápihenési depresszió, ha nevet akarok adni ennek a frissen leírt szindrómának :-).
Amire igazán vágyok, nekivágni az országútnak bicajon, a hegyeknek montin, szedni lefelé a kanyarokat szerpentineken, terhelni a pedált a mászásokon, megállni az útbaeső cukrászdákban és pékségekben, kék kutaknál. Nekem a bicajozás a reménytelen szerelem, a futás a realitás, a káros szenvedély. Maradjon persze a suszter a kaptafánál, majd egyszer megkérem zilacit, írja meg helyettem romantikusabban :-)
Tavaly nyáron jókat tekertem, volt, hogy reggeltől estig 300 kilométert behúztam, csak úgy egyedül, szórakozásból. Bicajon megy az, ami futva soha, hogy elindulok az ötvenes körömre, aztán a végén még nincs kedvem hazamenni, hozzáteszek még egy harmincast. Ez nem edzés, hanem puszta funkcióöröm.
A helyzet azonban sajnos az, hogy a káros szenvedély erősebb a szerelemnél. A futás igazi kannibál, megesz mindent, teljesen birtokolni akarja az embert. 
Azt hiszem, nem futok sokat és tervszerűen őszig, a rossz idő kezdetéig, mikor majd felsejlik a távolban Sárvár, ahol egyszer csak el kell jönni annak a fránya nagy áttörésnek. Jönnek a téli hosszú futások, az alapozás.
Sokszor éreztem már úgy, különösen a versenyek előtti rápihenéskor, hogy OK, rendben, véget ért az út, már nem is igazán van kedvem elmenni a versenyre. Most is így vagyok, futni már csak egy két átmozgatót akarok, de kedvem sincs többet. Az elvonási tünetek kibillentenek a normál tudatállapotomból. Ront a helyzeten, hogy ügyeletes vagyok a munkahelyemen holnap reggelig, sörrel sem tudom kezelni a kórt. Rápihenési depresszió, ha nevet akarok adni ennek a frissen leírt szindrómának :-).

 

Amire igazán vágyok, nekivágni az országútnak bicajon, a hegyeknek montin, szedni lefelé a kanyarokat szerpentineken, terhelni a pedált a mászásokon, megállni az útbaeső cukrászdákban és pékségekben, kék kutaknál. Nekem a bicajozás a reménytelen szerelem, a futás a realitás, a káros szenvedély. Maradjon persze a suszter a kaptafánál, majd egyszer megkérem zilacit, írja meg helyettem romantikusabban :-)


Tavaly nyáron jókat tekertem, volt, hogy reggeltől estig 300 kilométert behúztam, csak úgy egyedül, szórakozásból. Bicajon megy az, ami futva soha, hogy elindulok az ötvenes körömre, aztán a végén még nincs kedvem hazamenni, hozzáteszek még egy harmincast. Ez nem edzés, hanem puszta funkcióöröm.


A helyzet azonban sajnos az, hogy a káros szenvedély erősebb a szerelemnél. A futás igazi kannibál, megesz mindent, teljesen birtokolni akarja az embert. 


Azt hiszem, a jövő hétvége után nem futok sokat és tervszerűen őszig, a rossz idő kezdetéig, mikor majd felsejlik a távolban Sárvár, ahol egyszer csak el kell jönni annak a fránya nagy áttörésnek. Jönnek a téli hosszú futások, az alapozás.

10 hozzászólás

mjoci 5071 napja
mjoci képe

Valahogy én se szeretem a rápihenésböl adodó futáselvonást.:))

monique 5071 napja
monique képe
a rápihenést én se szeretem. olyan, mintha kizökkennék az edzések rendes menetéből és utána fura újra futni menni. :) elvonási tünetek mondjuk nincsenek. ezek nálad milyenek? amit még nem értettem az az, hogy futásnál ezek szerint sosincs kedved továbbmenni, miint a tervezett?
Bozót 5071 napja
Bozót képe

Van neve, taper madness :) 

 Egyszer jó lenne érezni, de ahhoz ugyebár felkészülés kéne, hogy legye mihez képest rápihenés :P

Megérdemelnéd azt a fránya nagy áttörést! Mekkorát szeretnél? Lazán 200fölé Sárváron?

miki 5071 napja
miki képe

Bozót, lazán :-). Nem jó számszerűsíteni, mert még véletlenül elérem egyszer, aztán miért nyávogok azután?

Monerd, a bicaj, a gyalogtúrázás szórakozás, a futás, úszás, erősítés munka. Megkérdezhetnéd, akkor minek csinálod, te hülye. Ez olyan, mint egy alkoholistát megkérdezni, minek iszik. Kevésbé sántítana a hasonlat, ha workaholic-ot írtam volna, csak azt nem tudom elképzelni, milyen :-)

Mjoci, az összes tünet egy csapásra elmúlik a rajtnál. Csak arra kell nagyon figyelnem, hogy utána le tudjak állni, nehogy megint ott toporogjak a rajtnál Almádiban :-)

Gandi 5071 napja
Gandi képe

Runaholic, ez így vajon működik :-)

Rápihenési depresszió, ez is tetszik :-) És tényleg elmúlik majd Tihanyban. Ismerős az érzés, tavaly én is megfogalmaztam valami hasonlót 8 nappal a rajt előtt..., na jó, nem pont ugyanezt, de vélek némi hasonlóságot felfedezni az érzésekben :-)

Hajrá az UB-n Miki, Dörgicsén, és Kenesén várlak a frissítőponton! (Kenesén csak akkor, ha nem vagy túl gyors, ott kb. 6-tól vagyunk)

Aludj sokat a héten!

És az áttörés is eljön előbb-utóbb :-)

miki 5071 napja
miki képe

Hát, el akartam ott már haladni hat előtt, de így inkább visszafogom magam :-)

Gandi 5069 napja
Gandi képe

Dehogyis fogd vissza magad, inkább kimegyünk 5-re :-)

Bozót 5069 napja
Bozót képe

Nehogy elhidd Gandi, csak hinti itt a port :))) 

gyaloggalopp 5069 napja
gyaloggalopp képe

Ez a rápihenéses dolog nálam sokszor éppen ellenkezőleg működik: élvezem, hogy egyre inkább kívánom a futást, hogy legszívesebben nekiiramodnék és szaladnék pár kilométert, de aztán mégsem teszem. De kedvem volna hozzá!

 

Hirtelen végeszakad a felkészülésnek, az ember fel van pörögve, benne van a boogie a lábában, bár fáradt talán a felkészüléstől, mégis telve van energiával. És ez a rengeteg energia nem vezetődik most le, hanem jó esetben tárolódik, s még jobb esetben a versenyen, mint a Forma1-ben a KERS, felszabadul, mintha addig csak egy órát húztam volna fel, amiben innentől a rugó visszaadja az erőt. A fene tudja, lehet, hogy mégiscsak ugyanaz ez, amiről te írtál, Miki, csak máshogy fogalmazom meg... Bár nálam éppen a futás a szórakozás, szóval én simán belementem abba, hogy 70 helyett 120-at fussak a múltkor. Hm. Igen, épp ez a különbség. ÉS talán éppen ezért van az, hogy egy UB-n is legszívesebben nekiindulnék a rajt után rohanva, hogy az összes felgyülemlett várakozás-feszültséget levezessem. Aztán elkap a futás-közbeni-depresszió, mert 200-on rohanni meg nem szabad. Ó, gyerekek, depresszív ez az egész futás úgy, ahogy van. :-P

 

Gandi, ha 5-re kimentek, akkor hagyok nektek üzenetet majd, mikor elmegyek ott... négykor... :-D

 

yoyo 5068 napja
yoyo képe

Hű Miki !

Most látom ,hogy Te is a nagy víz körül ?:)

Hát akkor nagy nagy hajrá neked !!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
2013-01 hó (1 bejegyzés)
2012-12 hó (1 bejegyzés)
2012-08 hó (1 bejegyzés)
2012-07 hó (2 bejegyzés)
2011-04 hó (1 bejegyzés)
2011-03 hó (1 bejegyzés)
2011-02 hó (1 bejegyzés)
2011-01 hó (1 bejegyzés)
2010-12 hó (1 bejegyzés)
2010-11 hó (1 bejegyzés)
2010-10 hó (1 bejegyzés)
2010-08 hó (1 bejegyzés)
2010-06 hó (3 bejegyzés)
2010-05 hó (3 bejegyzés)
2010-04 hó (1 bejegyzés)
2010-03 hó (2 bejegyzés)
2010-02 hó (3 bejegyzés)
2009-09 hó (1 bejegyzés)