Évek óta nem tudtam eldönteni, érdemes tervszerűen gyalogolni hosszú távokon (mondjuk 100 km fölötti távokra gondolok), vagy inkább fusson az ember, amíg bír. Igazából próbáltam így is meg úgy is, de mivel a formám és a körülmények mindig összevethetetlenek voltak, nem sikerült levonnom a végső következtetést. Az egyéni csúcsaim mind folyamatos futásból vannak, de az is igaz, hogy inkább csak akkor kísérleteztem a gyaloglással, mikor nem voltam felkészült.
Most aztán eldöntöttem a kérdést. Két hete kocogtam/gyalogoltam 85 kilométert a reménybeli 24 órás tempómban, 10:26 alatt, javarészt 1 perc gyaloglás 2 perc futás arányban. Ma pedig nekiláttam ugyanennek folyamatos kocogással, hogy össze tudjam hasonlítani, hogy érzem magam a végén.
Hát, nem volt szükségem a teljes távra, 40 kilométernél már minden bajom volt, alig bírtam rávenni magam a továbbfutásra, lassultam és nem élveztem egyáltalán. Nem azért, mert elfutottam az elejét, a képzelt maratoni versemytempómnál 2-2,5 perc/km-rel lassabban mentem.
Aztán fel is adtam, visszafelé már 1/1,5 perc gyaloglás/futásban jöttem és 10:33 lett a vége. Sokkal jobban elfáradtam, mint két hete.
Szóval, megvan a teszt eredménye, mostantól fogok sétálni hosszú edzéseken és versenyeken is.


Azt gondolom, azért ez is egyéni lehet. Sokan így csinálják, mikor Szöulban futottam, a norvég futó, aki azt hiszem akkor 3. lett (tavaly a Spartathlonon is futott, csak most nem ugrik be a neve), szintén így csinálta. Pont mikor egyszer mellém ért, akkor szólalt meg a csipogója, és váltott gyaloglásra. Így űzte végig a 24 órát, és bőven 200 kili felett teljesített...
Én még ugyan nem próbáltam ki, de valahogy a lassú kocogásra szerintem jobban be tud állni a lábam, és azt hiszem zavarna a ritmusváltás (bár még nem is teljesítettem 200 kili felett :-))
Hol lesz a 24 órás teszt? Sárváron?