Már 33 010 493 km-t sportoltatok
Fuss, hogy utolérjenek!

Egy kis "izé"   (bölcsesség) Mambának és Mikinek különösen szeretettel :)

Bozót | 2011-03-30 10:54:40 | 8 hozzászólás

Majd lefordítom, most diszkriminatív, bocs

 

  

  
  
The Rain

It was a busy 
morning, about 8:30, when an elderly
 
gentleman in his 80's arrived to have 
stitches removed from his thumb.
He said he was in a hurry as he had an 
appointment at 9:00 am.
I took his vital 
signs and had him take a seat,
knowing it would be over an hour
before someone 
would to able to see him.
I saw him looking at his watch and
decided, since I 
was not busy with another patient,
I would evaluate his wound.
On exam, it was 
well healed, so I talked to one of the
doctors, got the needed supplies to 
remove his sutures and redress his wound.

While taking care of 
his wound, I asked him if he
had another doctor's appointment
this morning, as 
he was in such a hurry.

The gentleman told me no, that he
needed to go to 
the nursing home to eat breakfast
with his wife. I inquired as to her 
health. 

He told me that
 she had been there 
for a while and that she
was a victim of Alzheimer's Disease.

As we 
talked, I asked if she would be
upset if he was a bit late. 

He 
replied that she no longer knew
who he was, that she had not
recognized him in 
five years now.

I was surprised, and asked him,
'And you still go every 
morning, even though she
doesn't know who you are?' 

He smiled as he 
patted my hand and said,

'She doesn't 
know me, but I still know who she is.'


I had to hold back 
tears as he left, I had goose bumps
on my arm, and thought,

'That is 
the kind of love I want in my life.' 

True love is 
neither physical, nor romantic.

True love is an 
acceptance of all that is,
has been, will be, and will not 
be.

With all the jokes 
and fun that are in e-mails,
sometimes there is one that comes
along that has an 
important message..
This one I thought I could share with you.

The 
happiest people don't necessarily
have the best of everything;
they just make 
the best of everything they have.

I hope you share this with someone you 
Care about. I just did..

'Life isn't about 
how to survive the storm,
But how to dance
In the rain.'
 
 
 

Kölöktúra

Bozót | 2011-03-26 23:56:08 | 5 hozzászólás
Apánk iskolai kirándulásra utazott, nélkülünk, így kerestünk magunknak más szórakozást :) Rózsaszentmártonba mentünk, az Ébredő természet címmel rendezett TT-re. Ugyan lett volna itt a közelben is túra, de az egyrészt brutál sík és nem túl izgi, másrészt a rövidebb táv is hosszú még a srácoknak.
Autóval közelítettük meg a helyszínt, viszonylag könnyen ment, majd gyors nevezés után nekiindultunk az ovis futam 5km körüli távjának (valójában több), Judit, Öcsi, Anya és Okker kutya. Egy hosszú egyenes úton kellett felmennünk a pincesorig,majd az első ellenőrzőponton egy kis feladványt oldottak meg a srácok.
Kissé hülyén tették fel a kérdést amivel félrevezették a gyerkőcöket, így nem lett 100%-os a megoldásuk, sebaj. Kaptunk cuki matricát a lapunkra és huss! A pincesoron, majd bozótos részen haladtunk tovább, rengeteg vadcsapást keresztezve és egy kisebb vízmosásnál sárban cuppogva. A második pont is hamar eljött, itt egy matricás kirakót kellett összerakni - Oroszlánkirályt választottunk :) Az ellenőrzőpont után nem sokkal etetőpontot találtunk ahol valami műízű üdítők ellenpontjaként, remek hagymás-zsíros, lekváros, illetve nutellás kenyeret fogyaszthattunk. Kisfiamnak annyira ízlett az utóbbi, hogy még elindulás után is visszaszaladt még egy szeletért :) Kiskutyánk gondoskodott az éppen ott tartózkodó túrázók szórakoztatásáról, felszedett egy megmaradt kenyérdarabot és gondosan elásta a szántás szélébe :)
Én nem voltam különösebben éhes, csak azért ettem egy 
kenyeret, mert olyan guszta volt, gondoltam, majd a célban. Innen a szántóföld szélén haladtunk tovább. Jó nagy zuhé lehetett korábban, mert komoly vízátfolyások, kimosott árkok látszottak és a talaj is elég sáros volt.
A szél egyre durvábban fújt, sűrűn morogtam magammal, hogy miért hagytam a kocsiban a széldzsekimet. Patakugrás után meg is leltük a harmadik, egyben utolsó, pontot ahol ismét egy fejtörő várta a gyerekeket. Évszakokhoz kellett párosítaniuk jellemző képeket, egész könnyen meg is oldották a feladatot és mehettünk tovább. Innen már nagyon közel volt a cél, de azért lánykám még az utolsó vizes-sáros részen dobott egy seggest :) A művelődési házban leadtuk a papírunkat, átvettük a díjazást (emléklap, kitűző, nápolyi falat), tudomásul vettük, hogy kaja nincs és elsétáltunk a bányászati múzeumhoz.
Klassz kis kiállítást láthattunk, régi dokumentumokat, eszközöket, szerszámokat, gépmaketteket, és ami a legklasszabbnak bizonyult: az udvarban egy igazi mozdonyt hozzákapcsolt csillékkel! Mire félig elfagytam a szélben szerencsére a srácok is hajlandók voltak otthagyni a szerelvényt, így - mivel az eredményhirdetésre még várni kellett - átvonultunk a játszótérre. Itt extra szolgáltatásként megtekinthettük ahogy egy nagy teherautóról betongyűrűket emelnek le daru segítségével. Mivel az eredményhirdetésnek még híre-hamva sem volt, elmentünk megnézni a falu határában kiállított óriás kotrógépet is.
Rendes turista-versenyző módjára visszamentünk az eredményhirdetésre, ahol persze nem termett nekünk babér. Hazafelé sűrű horkolást hallgathattam a kocsiban :)

Lóblog - új fotó

Bozót | 2011-03-02 20:09:00 | 10 hozzászólás

 

Lóblog - A híd (túl messze van) meghódítása

 Első fejezet

Bozót | 2011-03-01 13:53:06 | 12 hozzászólás

Jázminnal járogatunk ki lovagolni viszonylag rendszeresen. Szerencsére a párom, az egyik legjobb barátnőm és az ő párja is szeretnek lovagolni (utóbbiak közel is laknak) , no meg a gyerkőceimet is érdekli a téma, így nem ácsorog napokig a kertben unatkozva a ló. Amúgy sem egy őrült, akár több nap "állás" után is ki lehet menni vele lazán, nem ragadja el a lovast, de egy pöccre megy mint a nyíl ha arra kérik smile.gif 

Szombaton szokás szerint a Kóka felé eső erdőfélében terveztem vele csavarogni. Szépen elindultunk a kaputól, majd pár méter után riadtan torpant meg a ló, fülek az égnek, izmok megfeszülnek, kis híjján elrohantunk.....miért? Mert a sarki ház kerítésére kiterítettek egy óriási zebracsíkos szőnyeget Meglepett Nagyon félt szegény állat attól a csíkos nyavalyától Nevetés Tisztes távolból elkerültük, aztán már nem volt semmi gond, bevettük magunkat az erdőbe és mentünk erre-arra, néhol annyira bozótos volt, hogy hangosan kopogtak az ágak a sisakomon (hát igen, szegény ember vízzel főz és bringás sisakban lovagol kiraly.gif ) , másutt újabb szemétféléket fedeztünk fel és toporgott miattuk a ló kicsit, de nem volt vészes gond, csak nyugis ügetés, vágtaszakaszok és persze séta is. Hazafelé érve, valamiért elindultam (volna) még a horgásztó irányába, Jázmin azonban befékezett, hogy ő arra nem. Hát de, gondoltam én devil.gif Korábban - amikor még minden tiszta jég volt - kissé megrémült errefelé a befagyott tócsáktól és a sárgakorlátos híd alatt vadul csobogó, félig befagyott pataktól, azóta egyre kevésbé akaródzik neki arrafelé menni. Ez persze nem kifogás, arra megyünk és punktum - gondoltam. Volt jó kis harc, turbó hátrálás, forgolódás, topogás, hátrarugdosás, popsiemelgetés, de szerencsére rém jóindulatú a jószág, nem próbált meg határozottabban lerakni, netán ágaskodni. Szégyen-nem szégyen, csattant olykor a pálca is, de percek alatt sikerült megegyeznünk a továbbhaladás irányával kapcsolatban. További muri volt még a hídhoz közeledve, nagyon nem akart rámenni, egyelőre megelégedtem azzal, hogy viszonylagos nyugalomban többször megközelítettük, megnézegettük és nem elrohanva távoztunk, de legközelebb mindenképp át akarom vinni a túloldalra (amúgy egy szaros kis 3-4 méter az egész és autónyi széles....röhej rolleyes.gif )
A nagy izgalomra szaladtunk egy tempósat a kaszáló szélén...hát, nem kellett hajtani őlóságát biggrin.gif Még azon is elfelejtett csodálkozni, hogy egyszercsak beleszaladtunk egy igen vizes részbe és vagy húsz centit süllyedve cuppogtunk-fröcsköltünk kiraly.gif 

Jó volt na! Igaz, másnap megéreztem a veszekedést a derekamban és a combomban, pedig már nem szokott ilyen gondom lenni smile.gif

2016-07 hó (1 bejegyzés)
2015-10 hó (1 bejegyzés)
2015-08 hó (1 bejegyzés)
2015-06 hó (1 bejegyzés)
2014-10 hó (1 bejegyzés)
2014-09 hó (2 bejegyzés)
2014-07 hó (2 bejegyzés)
2014-06 hó (1 bejegyzés)
2014-05 hó (1 bejegyzés)
2014-02 hó (1 bejegyzés)
2014-01 hó (2 bejegyzés)
2013-12 hó (1 bejegyzés)
2013-10 hó (2 bejegyzés)
2013-09 hó (1 bejegyzés)
2013-08 hó (1 bejegyzés)
2013-07 hó (2 bejegyzés)
2013-06 hó (1 bejegyzés)
2013-05 hó (3 bejegyzés)
2013-03 hó (3 bejegyzés)
2013-02 hó (2 bejegyzés)
2013-01 hó (2 bejegyzés)
2012-12 hó (1 bejegyzés)
2012-11 hó (1 bejegyzés)
2012-10 hó (2 bejegyzés)
2012-09 hó (1 bejegyzés)
2012-07 hó (1 bejegyzés)
2012-06 hó (1 bejegyzés)
2012-05 hó (2 bejegyzés)
2012-04 hó (2 bejegyzés)
2012-02 hó (1 bejegyzés)
2012-01 hó (1 bejegyzés)
2011-12 hó (3 bejegyzés)
2011-11 hó (3 bejegyzés)
2011-10 hó (3 bejegyzés)
2011-09 hó (4 bejegyzés)
2011-08 hó (3 bejegyzés)
2011-07 hó (4 bejegyzés)
2011-06 hó (4 bejegyzés)
2011-05 hó (3 bejegyzés)
2011-04 hó (2 bejegyzés)
2011-03 hó (4 bejegyzés)
2011-02 hó (2 bejegyzés)
2011-01 hó (7 bejegyzés)
2010-12 hó (2 bejegyzés)
2010-11 hó (8 bejegyzés)
2010-10 hó (1 bejegyzés)
2010-09 hó (6 bejegyzés)
2010-08 hó (9 bejegyzés)
2010-07 hó (3 bejegyzés)
2010-06 hó (7 bejegyzés)
2010-05 hó (8 bejegyzés)
2010-04 hó (5 bejegyzés)
2010-03 hó (12 bejegyzés)
2010-02 hó (2 bejegyzés)
2010-01 hó (10 bejegyzés)
2009-12 hó (2 bejegyzés)
2009-11 hó (1 bejegyzés)
2009-10 hó (3 bejegyzés)
2009-09 hó (4 bejegyzés)
2009-08 hó (4 bejegyzés)
2009-06 hó (1 bejegyzés)
2009-05 hó (1 bejegyzés)
2009-04 hó (1 bejegyzés)
2009-03 hó (1 bejegyzés)