A héten elkezdtem rendszeressé tenni az 1 órás edzést.
Miután kedden (2015.04.21) sikerült végigfutni a kitűzött időt kb. 5x1-2 perc sétákkal, és kb. 8 perc néhány másodperces átlagidővel, szerdán gyalogoltam kb. 20 km-t, aztán csütörtökön 4.23-án 8,5 perccel teljesítettem az edzést (szinte gyaloglás nélkül), gondoltam szombaton játékszerrel végigfutom a 7 km feletti távot immár szünet nélkül.
Pénteken pihenőnapot tartottam, szombaton pedig hátfájással keltem. Azt hittem, majd elmúlik, otthon megtartottam a bemelegítést, kocsival kimentem a patakhoz futni.
A telefont az eddigiekkel ellentétben futásra állítottam be, az eddigi séta helyett.
Az első kilométernél a telefon bemondta az időt: kb. 8,5 perc volt! Lefutottam még a következő kilométert is, aztán teljesen kifulladtam, elsétáltam még másfél kilométernyit, gondolván legalább végiggyalogolom a távot. Ott le kellett ülnöm, és nem bírtam elindulni vissza. Otthon várt a munka, és gondot okozott a kocsihoz való séta is.
Levontam a konklúziót: több szerénység és alázat kell rögtön a kezdetben. Most próbálom kiheverni a kórságot, aztán újra indulok. Tanuló szintnél fogom újrakezdeni, 5 perc bemelegítő futás 5x(7 perc futás, 1 perc gyors, 2 perc séta) + 5 perc lazító futás.
A folytatás akkor jön, ha újra nekilátok a teljes idő lefutásának.
Hogyan kell megenni egy elefántot? Falatonként! Tehát fokozatosan, idő van, sikerülni fog az, ha nem két hét alatt akkor 3 hét alatt! Kitartás, és sikerülni fog!!! Hajrá!