Talán azzal kellene kezdenem,hogy hogyan jutottam el idáig.Volt egy üres pillanatom a munkahelymen, amikor átvillant az agyamon hogy mozogni kellene valamit,mert nem jó hogy egész nap ülök,meg úgyis szép idő van,és régebben milyen jól ment a futás.Régebben---5 évvel ezelőtt.Aztán egy kis kutakodás után megtaláltam itt az 5km-es edézéstervet,amit elég szépen sikerült végigcsinálnom, ahogy az edzésnaplóm mutatja is..:)És ha már idáig eljut az ember akkor persze adott a kérdés, hogy mi lenne ha mondjuk benevezne egy futóversenyre,olyan tömeges izzadós,önmagát legyőzős megpróbáltatásra.Mondhatnám a Night Run pont jókor jött!!!Volt még egy hetem hogy rágyúrjak 1,5 kilcsit az 5re,de gondoltam,úgysem olyan nagy a különbség, menni fog.Fel is kerestem a Maratonman Depót, ahol nagyon segítőkészek voltak,sikerült beneveznem.Rémesen lelkes és amatőr voltam(és vagyok még most is.) XD A nevezési díjról annyit, hogy lehetett volna kevesebb is,de laikus szemmel azt mondom,azért zárták le a fél várost hogy én fussak,hát legyen,és különben is, ez az első,adjuk meg a módját.De hogy ne csak fenékig rózsaszín dolgokról írjak,azt is elmesélem hogy az utolsó két edzésem rémesen sikerült.Pont az utolsó kettő ami nagyon foltos lett volna.Meghúzódhatott a bokámnál az egyik ínszalag mert ha ráléptem, nagyon fájt, és meg is dagadt.Futás közben persze ebből semmit nem vettem észre,csak utána kezdtem sántikálni, meg bosszankodni hogy miért pont most,amikor 6 hét alatt semmi baj nem volt.Szóval két nap kényszerpihenő,de utána muszáj volt még egy edzést tartanom,hozzáteszem nem biztos hogy jól tettem.A fájdalom megint visszatért,és ott tartottam hogy ha nem történik valami csoda akkor nem fogok futni,ugrik 6000 ft-om,meg a lelkesedésem,amit a legjobban bántam volna mindközül.Az első futóverseny, és a hülye, gyenge bokám miatt lemaradok róla!!!!Aztán persze jött a csoda is, mert hihetetlenül mákos ember vagyok:kaptam egy fáslit meg körömvirág krémet. :)Ennyi!!!Nem gondoltam volna, de ennek a két dolognak köszönhetően nagyon sokat javult a bokám állapota.Tettem egy újabb kört a Depóba,átvettem a futócsomagomat.Ők persze megint megválaszolták az azóta felmerült újabb amatőr kérdéseimet.Kaptam pólót meg rajtszámot, amit meg is őrzök,és végre megtudtam hogy hogyan működik ez a chipes rendszer,mert ezelőtt még ilyet sem láttam (mondtam hogy amatőr vagyok).Tehát megvolt minden ami egy versenyhez kell:nevezés, póló,rajtszám,egy defektes boka,rengeteg lelkesedés,és makacsság.Már "csak" futni kellett!!!!Szombat reggel már nem nagyon tudtam hová tenni az adrenalin szintem,olyan ideges voltam, pedig tudtam hogy tétje nincsen.Azért akartam elsősorban elmenni mert látni akartam hogyan teljesítek,mikor lassulok le, mi van a holtpontokkal,és mégis mennyi idő alatt futom le a 6,5 km-t.Meg akartam tudni milyen vagyok egy futóversenyen.Este pont időben sikerült odaérni a bemelegítésre,és jól fel is idegesítettem magam,mert akkora volt a tömeg hogy képtelenség volt elférni.Mindenki előttem állt meg,szóval gondoltam magamban, na ennek a bemelegítésnek nem sok értelme van, ennyi erővel ki is hagyhatnám.Aztán elkezdődött a visszaszámlálás, és már nem számított semmi, csak hogy futhassak.Nem tudom hogy az adrenalin miatt, vagy sem, de egy kicsit sem fájt a bokám,és még a várba vezető emelkedő sem okozott problémát.Felnéztem az emelkedőre és semmi mást nem láttam csak hömpölygő embertömeget,mindenhol futók voltak!!!Nagyon jó érzés volt!!!!:)Holtpontom csak a végén volt, az utolsó 1,5 km-nél,mert ugye nem sikerült rágyúrnom rendesen,de akkor is nagyon jól éreztem magam.Amikor pedig a nyakamba akasztották a Night Run érmét, azt hittem elsírom magam. Megcsináltam,végigfutottam,legyőztem önmagamat, és 6,5 km-t.Az eredményem pedig:00:41:58.:)Nekem egy életre szóló élmény volt,soha nem felejtem el.