Ma mindent akartam csak futni nem. Ezer kibúvót kerestem, hogy miért nem, de igíán egyik sem volt annyira meggyőző, hogy lelkifuri nélkül itthonmaradjak. Így hát felvettem a cipőmet és elindultam a szokásos házkörüli futásra. Az első 3 percben eléggé fájt a védlim, de szépen bemelegedett és semmi gond nem volt. Hiányzott már ez az érzés, ami futás közben mindig magával ragad bár egy csomó gondolat járt a fejemben. Egyszer el is felejtettem megnézni az órát, de m iután megnéztem, örömmel konstatáltam, hogy nem futottam többet, mint amennyi az edzéstervben meg van írva :)

Tök, jól esett futni és érzem, ahogy naporól-napra jobb a közérzetem, fogyok (csökken a testsúlyom yeeee :o) ez volt az egyik ok, hogy elekzdtem futni ), jobban bírom a napi stresszeket és nem mindig csak az van, hogy aludnék ezerrel.  Csak a hájam ne lötyögne futás közben, hiszen a tehetetlenségi törvény alapján, rángat jobbra-balra futás közben. Jókat szoktam röhögni rajta  :)

Hmm.. van egy nagy adag somlói a hűtőben, de szerintem azt inkább majd holanpra halasztom, mint vasárnapi léleksimogatót. Drága Kisfiamnak kibújt az alsó jobb 1-es fogacskája és elég nyűgös szegénykém, egyébként egy HŐS :)

Megsült a kenyér, én meg most jól megégettem vele a kezemet, úgyhogy amiért ilyen ügyes voltam most megyek és a csap alá dugom, hátha egy kis hidegvíz ót tesz neki.

Jó Parádézást annak aki még csak most fog kimenni vagy megy az utána lévő Afterpartyk valamelyikére :)))))