Előkészületek, stb.

A versenyt megelőző csütörtökön érkeztünk Alsónánára, ha még indulok ezen a versenyen a bázis adott lesz. Péntek reggel felderítettem a bringakört,(az első rácsodálkozás Szálkára, hogy milyen szép) lenyugodtam, az alföldi beállítások működtek. Az utak néhány szakaszt leszámítva elfogadhatóak, egy komolyabb emelkedő van, de az is abszolválható. Délután rajtcsomag átvétel, tészta-party stb. Este még egy felszerelés check, bringa pumpálás, lánctisztítás, fényezés, rajtszámok felragasztása. Este chilis lóbalzsam teszt (soha többet éjszakára), majd nyugis min. 6 órás alvás. 06:00-kor ébredés, reggelire házi szalámis, szalonnás rántotta és tej. A gyomrom összeszűkülve, de tudom, hogy kell a kraft és minden bennem marad. Kávé, wc01, a gyerekek is időben kelnek. Reggel 8-ra Szálkán vagyunk, nő a para, wc02 és teljesen rendben vagyok, a víz is 23 fokos.

Minden olyan nyugodt volt, semmin sem változtatnék.

Depózás:

Újkori triatlonos pályafutásom második depózása gombóccal a torokban, összeszűkült gyomorral jobbra-balra nézelődve, csak ámultam az eddig fotókon látott bringákon. Alapvetően minden a helyén volt, pici para is belefért a „szomszéd defektek” miatt, illetve a bringám sem volt egyszerű felakasztani az állványra, a magas nyeregpozícióm miatt. A rajt előtt egy órával még egy kókuszrudat is meg bírtam enni.

Legközelebb egy ládikót teszek a bringa alá a felszerelésnek, hogy rendezettebbnek tűnjek (ezt a nagyoktól láttam), amúgy minden ok volt.

Úszás: 34:36 (135/97)

A versenymez+klasszikus fürdőgatya kombóban kb. 10 perccel a rajt előtt vetettem magam vízbe. Rövid bemelegítés még gyorsban, majd helyezkedés Gyula után szabadon ismét jobb szél. A mi bójánkat nem is látom és az 500-as is irdatlan messze van, de legalább leér a lábam. És már megy is a visszaszámlálás. Mellben kezdek, az első métereken engem is megrúgnak, de én is adok valakinek. Kénytelen vagyok gyorsra váltani, amíg egy tisztább részre nem érek, a vizet is megkóstolom (erősen hullámzott körülöttem minden), majd visszaváltok mellre a jobb tájékozódás végett. Rengetegen úsznak körülöttem össze vissza gyorsban, míg én folyamatosan előre haladok a bója felé. Sokan úsznak mellben nagyon jó tempóban, próbálom ellesni a titkaikat. Végig parázok a görcs miatt feleslegesen, mert a közelébe sem vagyok, illetve folyamatosan azon kattogok, hogy gyorsra kéne váltani.  Alig 34 perc alatt kiérek a partra több, mint 10 perccel a tervezett partraszállásom előtt. Gyanús, hogy nincs meg a táv, ez később be is igazolódik (1350 az 1900 helyett), de akkor sem vagyok utolsó és még egy csomó bringa a depóban van.

Gyakorolni kell a gyorsúszást, a tájékozódást nyílt vízen, perceket nyerhetek vele, és a lábakkal is spórolni kell.

T1: 03:09

A rövidre zárt úszás után kényelmesen öltözködtem, de ez még nem volt akkora gáz, mint amit a startvonalnál bénáztam a telefonommal gps jelre várva. Az úszás végétől a bringadepó kijáratáig mért hivatalos depó időm teljesen rendben volt, de közel 3 percet szórakoztam még teljesen feleslegesen a depó és a tényleges startvonal között.

Le kell szoknom a kütyükről, és nélkülük versenyezni, mint Gyulán. Valamint meg kell tanulnom menet közben cipőbe bújni. Nem kell kesztyű, és a sapka is feleslegesen utazott a zsebemben.

Bringa: 2:47:05 (135/43)

Féltem az elejétől, azt hittem meg fogok fagyni az úszás után, de erről szó sem volt. Folyamatosan előzgettem, az első kört közel 34-es átlaggal nyomtam le miközben engem is folyamatosan előztek a gépcsodák. Felvettem egy ritmust, amit a terep diktált, próbáltam nem foglalkozni a sporttársakkal, mivel főleg az elején minden táv + a váltók is a pályán voltak. Élveztem a tekerést, különösen a mórágyi szakaszt, az emelkedő/lejtőt Palatincza után, Szálkára érve a tavat mindig megcsodáltam. Sajnos egyszer (a 3. kör elején) meg kellett állnom, pisilni. Jobban örültem volna, ha kibírom a futásig és nem rondít bele a bringás időmbe. Bár hivatalosan nem szabad bolyozni én is éltem néha a szélárnyék jótékony hatásával, mint ahogy az enyémmel is éltek néhányan, azért a táv több mint 80%-t saját zsíron tettem meg.  Az utolsó körökben már le lehetett szűrni kivel vagyok versenyben, szellősebb lett a pálya. A tempóm lassan, de csökkent és ez egy cseppet sem zavart, mert már a futásra kellett spórolnom, és a tervezett átlagot is sikerült hoznom. Mentem volna még egy kört, de a fordítónál már Móni meg a kölkök vártak.

Mindent egybevetve a bringa maradt a nagy kedvenc, a hullámvasút nem ütött ki, nem emésztett többlet energiát. Az áttételezés elég volt a bringán, a nagy emelkedőre is futotta még a sorból, de a legkisebb fogakat nem tudtam kihasználni. A legtöbb időt az 52-14 és 15-ön pörgettem. Vesztettem időt a tököléssel a rajtnál, a célnál, a pisiléssel, és nyugodtan mehettem volna még, mert bírtam. A hivatalos versenyidőm, és a tényleges tekeréssel töltött idő között a megállást is beleszámítva legalább két perc van, amihez hozzáadva a rajt procedúrám, már 5 percnél járok. A 2 óra 40 perc alatti idő abszolút reális lehetett volna.

T2: 02:56

A leszállás, cipőoldás, kütyü állítás, a 2. 60m-es futás a „le” vonaltól a mérő kapuig még a bringaidőm rondította. Azért sikerült itt is 3 percet elengedni, pedig csak cipőt húztam, ledobtam a bringás mezt illetve a sisakot cseréltem napellenzőre. Ennem, innom nem kellett mivel azt a bringa végén elintéztem.

Talán két perc alatt is lehet váltani, majd legközelebb megnézem.

Futás: 1:59:02 (135/52)

A bringáról futásra váltás nem okozott problémát, az edzéseken sem volt vele gondom soha. Az elején be is kezdtem egy 5:15-ös körrel, úgy voltam vele megyek, amíg bírom. A pálya szép volt, hullámzott, mint a bringás kör, volt egy fajta ritmusa. Az első kört bőven a tervezett tempón belül futottam és már tudtam, hogy a tervezett 6 órás időn belül leszek. A második kör is elment nézelődéssel, fejszámolgatással, itt már felosztottam az 5 km-es kört dinnyés állomás, fordító/izó és vizes szivacsos állomásra. A harmadik kör végig beszélgetve egy kollégával nagyon gyorsan eltelt, bár a tempóm lassan csökkent, még mindig a tervezett futóidőn belül voltam. Az utolsó kör elején leszakadtam beszélgetőpartneremtől, a 17. km volt a vízválasztó. Itt jelentőset esett a tempóm, de nem zavart, gyalogolnom sem kellett. Végül minden úgy alakult, ahogy terveztem, az órám szerint összejött a 2 órán belüli félmaraton is. A célba végül több, mint fél órával korábban értem, mint ahogy terveztem és olyan nagyon nem is voltam megrogyva.

Még többet kell futni, mert ez egy olyan táv ahol megfelelő frissítéssel és erőbeosztással nemcsak a bringán lehet menni nyélen, hanem a futás is abszolválható 1:50-en belül. A fal 17 km-nél jött ezt edzéssel ki lehet tolni. Gyomor problémám nem volt, se görcsöm. Viszont itt már jól jöhet az egyéni frissítés a családi segítség. Kicsit irigy voltam a srácra, akivel futottam, hogy minden körben lesték a kívánságait.

Frissítés:

Reggelire rántotta és tej. Biotech magnézium, supradyn multivitamin és egy algoflex forte (600mg).

A rajt előtt egy órával sima kókuszrúd + víz

A bringán start + 1 óra elteltével 1 cliffbar, majd 1 óra és 25 perc múlva 1 koffeines cliffbar, az utolsó körben 1 biotech gél. Elfogyott 1 kulacs (750ml) 2 tablettás High5 elektrolit ital, 1 kulacs csapvíz. A 2. és a 3. kör elején a szálkai fordítónál egy-egy pohár izotóniás ital. Illetve az utolsó kör közepén egy algoflex.

A futás közben az első kör végén egy sós citrom karika+ ropi, majd körönként egy szelet dinnye. A másik fordítónál minden körben 1 pohár izotóniás ital. Az utolsó két körben már vizes szivaccsal is hűtöttem magam.

Összegzés: Abszolút 135/50; Férfi 110/46; Felnőtt ffi kategória 61/26

A célom az volt, hogy ha már idén Nagyatád nem jött össze az eddig befektetett edzésmunkát leteszteljem valahol. Nem vettem fél vállról a távot és nem tettem magasra a lécet. Egy 6 órán belüli időt lőttem be az edzéseim alapján és ezt tartottam is. Élveztem a verseny minden percét, ahogy egy blogger írta régebben nagyon otthon voltam. Külön örömmel töltött el, hogy nem rogytam meg se a verseny alatt, se utána. Mindegyik szám után úgy éreztem, hogy bírnám még. Szóval Dave Scott elmélete szerint, már kész vagyok a teljes távra.