Éppen ma három hete futottam utoljára egy órát.
Minap leírtam a kihagyás okát.
De ma végre újra mehettem.
A táv 95%-án már emberi viszonyok vannak, de a maradék 5% még mindig vicces.

Ma már nem találtam meg egyetlen jéghideg pocsolyát sem:) 

Kenyeret ugyan nem eszünk túl sokat, max a reggeli fél pirítós, de a futás is kb. annyira hiányzott már, mint egy falat kenyér:)

Utoljára január 30-án futottam. Akkor jöttek az extrém hidegek, én közben valamit benyeltem, torokfájós, nem komoly, de mint tudjuk ilyenkor nem annyira jó ötlet erőltetni a kinti futást.
Főleg nem -12-17 fokban. 

Azután jött a hó. Irígykedve néztem a futókat reggel, illetve itt az edzéslistán is...:(
Tegnap végre az enyhébb idő és a nagy szél miatt felszáradt, ami lehetett, torkom is oké. Volt pár hely, ahol mókás volt bokáig a hóban, de az már nem számított, mert az első 10 perc végén sikeresen eltrafáltam egy méretes pocsolyát jobb lábbal. Akkortól fogva már minden mindegy volt:)

Nem mentem most egy órát, csak 3/4-et, illetve az is hosszabb lett a lassabb, odafigyelősebb futás miatt, de nagyon kellett már.
Remélem szombaton folyt. köv. és utána pedig jöhetne a tavasz is:)