Igen, nekem is ezt írja ki, de nem kizárólag itt, hanem minden más oldalon, ami nem https:// kezdetű. Biztos a Firefox újított egy frissítéskor.

Sajnos én is gyanakszom porcleválásra vagy meniscus sérülésre. Nagybátyám, aki szintén futó volt, hosszú évekig küszködött a térdével, mígnem kiderült, hogy egy porcdarab be van tokosodva valahol az ízületében. Persze még reménykedem, hogy nem ez a helyzet nálam is. Azt nem tudjátok véletlenül, hogy TB alapon van-e reményem egy alapos kivizsgálásra vagy felejtsem el és keressek egy magánklinikát? (Mondjuk az simán földönfutóvá tenne, annyiba kerülne egy MR.)

Mondtam, hogy ne lépcsőzgetésre gondolj. :) Ahogy RemAti is említette, edzésen más lépcsőzni, mint felsétálni az emeletre, csak úgy. Az ortopédus nem indokolt semmit, csak megnyomorgatta a lábamat, amitől visszajött egy kicsit a fájdalom, nyilván ő nem érzi át, hogy nekünk mennyire sokat jelent a sport. Ha fáj, hát ne sportoljon. Nem akarom elkiabálni, de most kezd javulni a térdem, rájöttem valamire, egészen triviális, szinte már röhejes, de egyelőre még nem teszem közkinccsé, csak akkor, ha beigazolódott a sejtésem.

Ja, egyébként abban igazad van, hogy bármi lehet az oka, kopás, cipő, rossz lábstruktúra, túlerőltetés stb.

Azzal, hogy odáig semmi bajom sem volt, onnantól kezdve meg mindig előjött az a fájdalom a szárkapocscsont fejénél. (Most nem ott, hanem a patella körül égető, meg minden lépésnél egy tűszúrás szerű fájdalom a térdem belső oldalán.) És nagyon brutális lépcsőzést képzelj el, ne csak lépcsőzgetést (alagsortól harmadikig) ezen kívül még a tornatermi edzések, ahol szintén rengeteg szökdelés volt hetente többször alapozó időszakban. Most télen újra el akartam kezdeni guggolgatni, de elkezdett bedurranni, gyorsan leálltam róla, azóta görgetek magam előtt valamit, ami most kiteljesedett. Olyan érzés még most is, rápihenés után, mintha ki akarna fordulni a térdem a helyéből, amikor lépcsőn kell felmennem, plusz, mintha valami ki akarná szúrni a bőrömet a térdem belső oldalán. Nyilván senki sem tud olyan izomerősítő gyakorlatot a hajlítókra, feszítőkre, amikor nem kell a térdet terhelni, ha igen, akkor szólj. :-) Egyszer már konkrétan megkaptam ortopédustól, hogy biciklizzek vagy ússzak inkább, mire csak legyintettem és futottam tovább pár hét pihenő után, de sajnos ez most nem csak egypontos fájdalom, hanem több helyen és ott, ahol még soha.

Nem, nekem meggyőződésem, hogy amikor elkezdtem egyesületben edzeni, akkor ment szét valami a térdemben, nem kellett volna bevállalni azt a baromi kemény lépcsőzést és szökdeléseket, ami inkább sprintereknek és ugróatlétáknak való. Előtte négy évig semmi bajom sem volt még hosszú aszfaltos edzések után sem, neutrális cipőben a pronáló lábammal. Szóval mindenkit óva intek, csak módjával a lábgyakorlatokkal, a futás amúgy is iszonyatosan megterheli az ízületeket. Jelenleg a sétáktól is előjön valami, úgyhogy a jövő hét még sétálgatásokkal fog telni, ha nem javul, akkor nem tudom. A mezei dokik úgyis csak annyit mondanak, hogy futás kímélés, válts sportágat vagy mit tudom én. Ide már specialista kellene...

Érdekes, hogy nálam meg pont fordítva volt, kezdőként kutya bajom, később viszont elkezdtem lesérülgetni, mindig akkor, amikor már kezdett jól esni a hosszabb és tempósabb futás. Most megint ez van.

Időközben én is beszereztem egy hátizsákot, de még nem tudtam kipróbálni, mert nem volt elég kánikula ezen a nyáron. :)

Hátizsákra már én is gondoltam, csak ne lennének olyan drágák. Legfeljebb majd kibróbálom egy sima pet palackkal, hogy milyen érzés, ha kézben viszem, úgyis futókirándulásokra kell, ahol eleve bele-belegyalogolok szándékosan, mielőtt még kimerült lennék. 20 km-nél rövidebb távon meg kibírom valahogy frissítő nélkül, ahogy eddig is. :-)

Köszi! Gyanítottam, hogy nem valami kényelmes ezeket derékon hurcolászni, viszont kézben sem lehet kellemes hosszú futásra cipelni, pedig jó lenne valahogy inni közben, mert rájöttem, hogy nagyon el tudok fogyni, mivel iszonyatosan izzadós vagyok.

Sziasztok!

Valakinek van tapasztalata ezzel a kulacsövvel? Nem veri le az ember veséjét?

Szerintem olyat, ami mér részidőket és képes arra, hogy jelezze, amikor olyan szintre csökkent a pulzusod, amikor már indíthatod a következő résztávot. Nekem csak egy mezei Kalenjim van, de ezt tudja. :-)

A Salomon XR Crossman nem éppen puhatalpú, aszfalton kifejezetten kellemetlen érzés futni benne, de nagyon kemény földúton sem az igazi, viszont puha talajon, rövid gyepen és faleveles erdei utakon tökéletes, legalábbis nekem.

Sziasztok! Valakinek van tapasztalata a Tchibo futóruhákkal kapcsolatban? Elég kedvező árfekvésük van:
http://www.tchibo.hu/?cs=1#Sprung_Herren

Volt csapat, csak valamiért nagyon sunnyognak. Gratuláció nekik a szubtrópusi futáshoz!

Az, hogy baromi jó aerob állóképessége van. Amitől mi már sírvafakadva zihálnánk, neki meg se kottyan, a savasodást csak könyvekből ismeri. Egy bizonyos tempóig nekem is csukva marad a szám, ösztönösen orrlégzéssel futok, de tempófutásnál nem bírnám ki, hogy ne tátogjak. Ez nyilván egyéni, de nekem 160 körüli pulzusnál még simán megy.

Ha minden csak edzés kérdése lenne. :-) Különben meg elképzelhető, hogy egészen triviális a megoldás, ugyanis amikről beszélek, azok éhgyomros, délelőtti futások, csak nincs kedvem felkelni hajnalban, ahhoz, hogy kajáljak, majd várjak egy-két órát a futással. A délutáni futásaim mindig százszor jobban estek. Egy mezei Kalenjim van, de ha idén is jössz Pécelre, akkor megmutatom, és persze a régi naplóimba is belenézhetsz, nincs kedvem bemásolni. :-)

Amennyire el tudok fogyni, szerintem annyira nem irreális ez az érték, nagyon rossz az energiafelhasználásom érzésem szerint. Nem véletlenül nem futottam több maratont, már az edzések ki tudnak készíteni, mindegy milyen tempóban futok hosszút. A kilókat hagyjuk, női testsúlyom van. :-)

Szerinted órában lehet bízni? Nekem ma 1146-ot számolt 17 km-re.

Nektek nem ugrik elő az az undorító multibar.me hirdetés, amikor a részletekre kattintotok egy-egy útvonalnál? Rettenetesen idegesítő, hogy vannak útvonalak, amiket nem tudok megnézni, mert azonnal felpattan ez a marhaság.

A társas hatékonyság nem pont a versengésből fakad? Nehogy már szégyenben maradjak, hogy Pircsi több izét szerel össze a futószalagon. :-) Igen, ismerem a társas lazsálás fogalmát is. Nehogy má' gürizzek, amikor mindenki lóg. :-)

Azt hogy érted, hogy „nálatok”? Néha van úgy, hogy egy kicsit felpörgetem a ritmust és mégis azt veszem észre, hogy nyugodtabbá válik a légzésem, ez megmagyarázhatatlan. Ez akkor van, amikor már jól bemelegedtem. Az edzésnaplómban vannak olyan ellentmondások, hogy hosszabb távokat időnként nagyobb iramban futottam, mivel minden kör egyre gyorsabbra sikerült. Lehet, hogy a gyors futás tényleg csak technika kérdése? :-) De a verseny az más, bár már nagyon régen nem versenyeztem, ott valahogy a nagyobb iram nem tűnik olyan gyorsnak, mintha edzésen próbálkoznék vele. Kell az adrenalinfröccs. Itthon is valahányszor meglátok a távolban egy futót, az erőt ad, önkéntelenül is gyorsítok, anélkül, hogy erőlködésnek tűnne. A pszichológia ezt valahogy úgy nevezi, hogy társas hatékonyság.

Hasonlóan érzem én is. Számomra önmagamat legyőzni azt jelenti, hogy olyan valamit csinálok, amihez éppen nincs kedvem, de mégis végigcsinálom. (Visszagondolva sokszor éreztem rajt előtt, hogy marhára nincs kedvem kéket-zöldet látni, zsibbadni, zihálni hosszú km-eken keresztül, de azért mégsem mentem haza.) És ez nemcsak a futásra érvényes.

Úgy értem, hogy résztávozás nélkül nem tudok felpörögni, ugyanis a tempófutást rühellem, abból elég volt, amikor egyesületbe jártam. Viszont ahhoz, hogy versenyezzek, kell ami felkészít fejben a szenvedésre, ami a gyilkos versenytempóval jár.

Ez. De legfőképpen ez a mondat a lényeg:
„Nem futott több résztávot, anaerob tempót, gyilkos időfutamot, hanem futott, amerre vitte a lába, olyan gyorsan, ahogy a szervezete megkívánta.” A lényeg, hogy nem erőltetek semmit, akkor gyorsítok, amikor elkap a futóextázis, különben csak úgy futok, hogy a légzésem még kényelmes legyen. (Persze azt megjegyzem, hogy a résztávozás nagyon hiányzik ahhoz, hogy újra versenyezzek.)

Annyira nem hülyeség, ezzel nem vagy egyedül, én is takonykorból jöttem ki és el vagyok gémberedve.

Az is nagy kérdés, hogy vajon az átlagpulzust kell nézni vagy szigorúan tartományon belül kell maradni?

Ez nagyon is okos kérdés! Nekem pont ugyanez volt a dilemmám, amikor azon gondolkodtam, hogy milyen módszerrel térjek vissza a futás világába. Nagyon szimpatikus a Hadd-módszer, de nálam pl. az első laktáttoló tartomány 150-155, amiért nem is nagyon kell még futnom. Igen ám, de olyan helyen élek, ahol bármerre megyek emelkedőkbe ütközöm. Viszont, ha ilyen pulzussal érek a domb lábához, akkor pillanatok alatt felszalad 170 környékére, így aztán vagy nagyon lassan közelítem meg az emelkedőt, vagy csak togyogok felfelé, ami nem sokat ér. Ezért végül maradtam a Henderson módszernél, érzésre, pulzusmérőt kíváncsiságból viszek vagy csak erős edzésre. Egyébként a lejtő is csak akkor pihentető, ha csak egy-két százalékos, ha meredekebb akkor valamiért ösztönösen fékezni kezdek. Azt vettem észre, hogy amikor leérek az egyenes szakaszokra, akkor gyorsul a tempóm, nem a lejtőn. Szóval a szigorú pulzuskontrollt jegelem, amíg el nem készül a kerékpárút, ami nálunk sajnos évtizedek kérdése...

Köszönöm a válaszokat! Akkor megnyugodtam, mert így ez azt jelenti, hogy jó nagy szinteket megyek. :-)

A térképészektől előre is elnézést kérek a kérdésemért. :-) Az edzésnaplóban sokan feltüntetik a szintkülönbséget is, de ez hogyan értendő? Az útvonal legalacsonyabb és legmagasabb pontja közötti különbség vagy a megmászott szintek összege? Pl. körözgetésnél, ha a legalacsonyabb és legmagasabb pont közötti kölönbség 20 méter és megyek 5 kört, akkor a szintkülönbség 100 méterként vagy sima 20 méterként kerül a naplóba?

Nekem is sokkal jobban pörögnek a lábaim késő délután vagy este, az már más kérdés, hogy most úgy alakult, hogy délelőttönként futok, pár napja meg hajnalban. Annyi a lényeg, hogy nagyon lazán kell kezdeni, ahogy Móni is írta. Voltak futók, akik gyorsabban melegítettek, mint én, mégis hátrébb végeztek, de tudnék mondani olyan jó futót is, aki csigalassan melegített, de utána már csak a célban láttam. A reggeli futásnak megvan az az előnye az estivel szemben, hogy nem kell azon parázni egész nap, nehogy valami közbejöjjön, ami miatt el kell halasztani az edzést. :-)

Csak arra ügyelj, nehogy zsírban szedj fel pár kilót, hanem izomban. Már, ha egyáltalán szükséges. Gond akkor van, ha valamilyen testi vagy lelki betegség miatt fogytál le és vagy étvágytalan, ha világéletedben ilyen könnyűsúlyú voltál, akkor szerintem nem kell megijedni. Nekem a versenysúlyom 55 kg volt (170 centihez), de volt, hogy lement 53-ra is, ha többet készültem valamire. Persze annyiban más a helyzet, hogy nekem étvágyam is volt hozzá.

Szerintem maratonig még nem jelenthet gondot a p...s, hacsak nincsen valami hólyaggal kapcsolatos problémád. Sokkal kellemetlenebb, ha k...s inger jön, azzal nehéz mit kezdeni. Amikor még jártam versenyekre, direkt kerültem a szaftos kajákat és a hüvelyeseket verseny előtti napon.

Blöfföl hát. Vannak kutyák, akik csak akkor vakkantanak, amikor közelben van a gazdájuk, hadd lássa, hogy megdolgozik az eledelért.

Ismertem olyan futót, aki valahányszor meglátott egy kutyát, már előre elkezdett ordibálni, meg sem várta, milyen szándékkal közeledik a blöki. A héten találkoztam többel is, haverkodni szoktam velük, barátságosan szólok hozzájuk, legtöbbjük már kerítésen belülről sem ugat meg. Szóval, amíg csak szaglásznak, addig szervusz blöki, ha jön a harci kutya vicsorogva, akkor jöhet a gatyába csinálás. Hála az égnek még nem fordult elő. És igen, kutyát sétáltatni igenis pórázon kell, ha jól tudom 30 cm-es marmagasság fölött még szájkosár is kötelező, nem nagyon látom, hogy ezt betartanák.

Ellenük marad a kutyariasztó, csak ne lenne olyan drága: http://www.dazer.hu/

Létezik-e olyan mértékű verejtékezés, ami már kórosnak nevezhető és kivizsgálásért kiált? Mindegy milyen tempót megyek, mindegy milyen pulzussal, és mindegy hány fokban, patakokban ömlik rólam a víz, kb. félpercenként fújkálom a cseppeket az orrom végéről, a végén meg alig bírom lefejteni magamról a technikai pólót, anélkül, hogy elszakadjon. Normális ez?

De ki a fene tud egyenes derékkal hajlongani?

A szárkapocscsont proximális fejénél szoktam érezni azt a hülye érzést. Hogy meddig érek le? A középső ujjam vége kb. 10 cm-re van a lábujjaimtól. Igen, szoktam nyújtani, de csak óvatosan, igaz, nem csak futás után, hanem napközben is, amikor eszembe jut. Pár éve elkezdtem rámenni arra, hogy elérjem a lábujjaimat, de az ágyéki csigolyáim nem nagyon szerették, pontosabban az egyik porckorong, így hát ez már nem célom. Combhajlítót és -feszítőt, vádlit és a commbhajlati részt szoktam nyújtani.

Azt mondod, hogy az a hülye égető érzés térdhajlatnál oldalt lehet következménye annak, hogy nem elég lazák a combhajlítók?

Létezik egy olyan rehabilitációs tevékenység, hogy vízben futás. Ott biztos nincs rázkódás, egy speciális öv kell hozzá, ami felszínen tart. Sajnos nekünk földi halandóknak nem olyan egyszerű élni ezzel a lehetőséggel. :(

500 km gyalog ebben az évben eddig. Bár annyira nem örülök neki, mert jobb lett volna futva háromszor ennyi...

Napra pontosan nem tudom, mert akkoriban még nem naplóztam, de arra emlékszem, hogy november volt. 25 éve futok.

Ma beleraktam az 1000. km-t a cipőmbe. Akkor most mi van, le kell cserélnem?

Ha jól értelmezem, akkor a használati utasításban, pontosabban a címkén, kézi mosás szerepel. Egyébként nem rakódott rá eddig só, egyik futásom után, hirtelen olyan lett valamiért az érzékelőkkel átellenben.

Na szóval most már eltelt pár év. Mik a legújabb tapasztalatok? Víz alá merjem nyomni a textil övet? Mert már kezdi kiverni a só. Csak nem vagyok benne biztos, hogy nem árt-e az érzékelő sávoknak.

Ez a csoport nagyon megy. Persze biztos másik is, csak én itt vagyok tag.

Köszönöm kérdésed! A helyzet az, hogy most két hónap gyógyszerszünet, utána egy újabb 90 napos kúra. Addig eltiltottak a futástól. Úszás és torna javallott, mondjuk azt nem mondta, milyen. Az úszás nálam alapból kilőve. Ha utána sem javul, akkor komolyabban bele kell nézni a térdembe.

Köszönöm az érdeklődést! Még mindig úgy érzem, hogy visszajönne, ha nekiállnék futni. Úgy tűnt, mintha javulgatna, de hétfő óta olyan érzésem van, mintha gombostű került volna a nadrágomba, még meg is néztem, hátha valami gaz beleakadt, de sajnos nem, ez az izmon belül volt érezhető. Hol érzem, hol nem. Közben elkezdtem helyrehozatni a fogaimat is, egyet ki kellett húzni, de még vár rám egy tömés is, de én vagyok a hülye, hogy eddig vártam vele, megmenthető lett volna, ha időben foglalkozom vele, csak hát ugye nem fájt. A doki nő szerint akár okozhat ez is reumatikus fájdalmakat, tehát még az sem biztos, hogy ortopédiai eredetű, hiszen az MRI nem mutatott jelentős elváltozást. Remélem ettől helyre fogok jönni. Júniusban megyek kontrollra az ortopédiára.

Na, ez jó. Leírtam szépen a választ, erre valahol elszállt a rendszerben, lehet, hogy mégegyszer nem tudom ugyanazt produkálni. :-) Szóval az orvos szerint semmiség, egy három hónapos kúrát írt elő a mérsékelt chondropathia (porcpuhulás) miatt. Ezen kívül állott vizes borogatást Ibutop krémmel, szerinte el fog múlni, és akkor futhatok is. Azt viszont én sem értem, miért tart ilyen sokáig. Viszont van egy másik gyanúm. Van egy lyukas fogam, amit már illene helyre hozatni. Nem félek a fogorvostól, de attól annál inkább, ez mennyibe fog fájni anyagilag. Ezért húztam-halasztottam.