48 óra mosoly és gyötrelem egyvelege - Horváth Jenő Bécs-Pozsony-Budapest futása

pen | 2012-11-09  | 2 hozzászólás

• cimkék:
• ultrafutás, 
• versenybeszámoló, 
• saucony, 
• Horváth Jenő, 
• Bécs-Pozsony-Budapest, 
• Bécs, 
• Pozsony, 
• Budapest, 
• Szupermaraton 

Tweet

Október 21-én délelőtt vágott neki Horváth Jenő ultrafutó a Bécs-Pozsony-Budapest távnak. Célja az volt, hogy a 316 kilométeres távolságot egyben teljesítve, 48 órával később az ultrarmaraton mezőnyével együtt érjen célba Budapesten. Jenő öt részes beszámolót írt futásáról.

"Azzal a pillanattal kezdem, ami számomra az egyik legfeledhetetlenebb volt. Ez múlt hét szerdán reggel 8 órakor volt, amikor is az utolsó edzéssel véget ért egy két hónapos intenzív céltudatos felkészülés. Az utolsó edzés, az utolsó 30 kilométer az utolsó hajnali kelés, az utolsó fejlámpás futás."
Olvasd el az első részt »

"Két olyan EMBER pakol utánam, akik után nekem kellene. Ez az igazi alázat. Mindent nyelnek, türnek a végcél érdekében. Bár azt hiszem nem vagyok nehéz eset. De ez nélkülük nem menne. Nagyon nem. Ébredéstől indulásig 13 perc telik el. Sipi meg is jegyzi, hogy gyorsak voltunk. Kell is, hiszen van még kb. 140 km a végéig. Rövid földutas (30 m) kocogás után kiérek a bringaútra."
Olvasd el a második részt »

"Telefon csörög, felveszem. Egy stáb jönne forgatni, kérdezik hogy nem zavarnának-e? Aímenniyben nem kell megállnom és nem előttem akarnak jönni, akkor nem. Szívesen beszélgetek velük, hiszen mondanivalóm akadna bőven."
Olvasd el a harmadik részt »

"Valamivel több mint 240 kilométer van a lábamban, de most jön egy durva 60 km-es hegyimenet. Viszont ha ezt mind túlélném, és időben beérek Budakeszire, onnan még 21 km. Az sem lesz egyszerű, hiszen majd a fele felfelé megy."
Olvasd el a negyedik részt »

"Már a sokadik emelkedő tetjét vizsgálgatom messziről. Mind ismerősen fordul jobbra, de egyik sem az amit én várok. Na talán ez. Nem. Akkor a következő. Nem. Marhaság amit csinálok. Mit filózok annyit? Menni, menni. Aztán majd itt lesz."
Olvasd el az utolsó részt részt »

Foto: Őszi Szilvia