Edzésleírás
Bois de Boulogne
Idő | Táv (km) |
Tempó (p/km) |
Seb. (km/h) |
Szint (m) |
Minimum pulzus (bpm) |
Maximum pulzus (bpm) |
Átlag pulzus (bpm) |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
01:05:57 | 14 | 04:43 | 12.74 | 0 | 0 | 0 | 0 |
... mindenféle félrebeszélés és hülyítés nélkül: 3:20-nak kell a célnak lenni jövöre, ugyanis arra vagy képes.... hiába "ádehogyozol"...
Hááát...
Kezdésként majd február elején a kaposvári dombok, ill. Péter Attila versenye, ahol azért az emelkedőkkel idén megszenvedtem, de jövőre jobb lenne, ha valamivel könnyebben menne. Aztán utána egy FélBalaton váltó Édesapámmal, na előtte azért nem szeretnék 'beégni' :) Majd áprilisban vissza Párizsba a maratonra... Ez a közeljövőben, aztán utána persze jön a többi verseny sorban tavasszal-nyáron.
Ill. nem adtam fel az idénre kitűzött, de vagy saját hülyeségből vagy a nem éppen ideális körülményekből adódóan meg nem valósított céljaimat, azaz a 3:30-on belüli maratont, illetve az 1:30-on belüli félmaratont...mert egyelőre én még mindkét számomra 'álom időn' kívül vagyok és ez idén már nem is fog változni...:(
Na de jövőre újra küzdeni fogok értük :) Erre meg készülni kell!!
... na és mik azok a kihívások? Amúgy persze egs!
LTimi 4595 napja
Nem, nem fogok ádehogyozni! :) Nem ragaszkodom mindenáron a 3:30-hoz és érzem, hogy többet ki tudnék hozni a maratonból, mint amit az eddigi kettőnél sikerült (3:36 a 2010-es Bp maratonon, majd 3:33 a MaratonFüreden 2011 márciusában). Csak erre írtam, hogy a körülmények nem voltak éppen kedvezőek.
2010-ben szakadó eső (leginkább az uccó 12 km-en, ami 'hazavágott' ), ráadásul első maraton, szóval ott a 'túlélsre' mentem.
2011-ben aztán úgy érkeztem meg a Balaton partjára, hogy amit szerettem volna, azt az előző hónapokban tapasztalt hó, jég, hideg miatt csak részben tudtam megcsinálni az edzéseken. Nem is nagyon, talán csak egy, 30 km feletti futásom volt, bár az is leginkább szenvedéshez hasonlított -5-6 fokban. Aztán a korábbi évekkel ellentétben a szép balatoni kora-tavaszi időhelyett eső, hideg és szél fogadott minket március közepén. A legnagyobb gondom a szél volt, ugyanis sokszor gyakorlatilag, nem vicc, egy helyben futottam. Ez nagyon sokat kivett, ami azon is meglátszott, hogy 36 km-nél, bár ez eddig soha egy verseny vagy edzés alkalmával sem történt meg, mert nem éreztem szükségét, kiálltam enni a frissítőnél...Muszáj volt. És az utolsó 3-4 km-ről így sincsenek jó emlékeim...
Úgyhogy én most már nagyon-de-nagyon szeretnék egy olyan maratont futni, amit nem a hideg+eső vagy hideg+szél párosa határoz meg. Talán Párizsban...talán