Mondjuk, mikor a kutyusom elszaladt nyulat kergetni, s úgy tett, mint aki nem hall, de véletlen egyszer visszanézett - majd 10 perc múlva jött elő a szántón, na akkor én is alkalmaztam a "leordítom a haját, majd 'lábnál jössz' - vezényszó, majd nem szólok hozzá hazáig" technikát. És a kutya bizony láthatóan szégyellte magát. Hazáig. NÉha felsandított, láttam a szemem sarkából, de két kilométert jött a bal lábam mellett minden különösebb noszogatás nélkül. :)

Nekem ilyenre nagyon bejött a segítő aki kellemetlen élményben részesíti (pl vizipisztoly, megdobás zörgő tárggyal) az ebet ha nem fogad nekem szót. Illetve értő kezekben nagyon hasznos lehet egy elektromos kiképző nyakörv,de tényleg hozzáértő kézben!

Azzal már megbuktam. Az annyi Pimpánál, hogy odajön a kajáért, aztán megy világgá... :)

Sok türelmet kívánok! A pozitív megerősítés hol marad? Vagy csak nem írtál róla?

Az tény, hogy jól kell időzíteni. De ha azt tapasztalja, hogy egy NEM!, és Gyere vissza! után nem teszi, amit mondok (pedig ezeket ismeri), akkor jön a póráz, és a hazamenetel. Mindez úgy, hogy utána már nem kommunikálok vele. Ezt össze fogja tudni kötni, egy idő után. Én néhány hétre saccolom a dolgot, max belesülök, mint eddig már sok próbálkozásomba. :)

Gyalog...te nagyon alulértékeled a kutyákat....a kutyák nem hülyék.

Szerintem annál egy cseppet kisebb az agya egy kutyának, hogy magától rájöjjön bármire is, mondjuk én a drasztikusabb kutyanevelési elvek híve voltam mindig is, igaz, sok dolgot nem akartam a kutyáimmal sosem megtanítani, csak egyet-kettőt. De az nem jutott eszembe, hogy "majd rájön, mit várok el tőle"... De azért sok szerencsét!

mindig egy kicsit...egy egy lépéssel közelebb( mondaná a Kis Herceg)Egs!

:))) Nem csalódtam benned.

Egészségetekre!!!