Edzésleírás

Ötös fogat indult a Magas-Tátrába: Pál, Csabi, Juci, Pepe és jómagam. A hidegfront jött velünk.:-( Esett, mikor kiértünk. Csabi és Pál eltökéltek voltak, Juciék maradtak, én, mivel fájt a derekam kicsit az üléstől, futni is akartam és megőrültem volna, ha egész nap a kocsiban kuporgok, hát mentem velük.

Tartottam a tempótól, de egész jól ment. 15 perc folyamatos felfelé után azért megijedtem, elszoktamettől a terheléstől. A murvás út után kis köves, megnéztük a Tarpataki vízesést, gazdagon zúdult le a víz.  Aztán jött az igazi kőtenger, de jól ment, bár Csabi persze keményen tolta, hosszú méterekkel Pál és előttem.

Csak felfelé, esőben. Idő kicsit tisztult, de csurom vizesen értünk a menedékházba, ahol Pál meghívott meleg teára minket, majd értesültünk arról, hogy amerre mentünk volna,  jó szakaszon hó van. Visszafordultunk hát, de már hóesésben robbantunk be a meleg házból a kinti valóságba, igazi nagy élmény volt hóesésben szaladgálni júniusban! A táj meg persze meseszép. Én csak a felvonóig mentem a  srácokkal, ők onnan toltak még egy kört, de én a tegnapi után nem vállaltam be, főleg, hogy síkon sokkal gyorsabban tolták nálam, feltartani meg nem akartam őket.

Nagyon jól esett, és a lábam egyre jobb, áldom a dokim nevét, ma csak egy ponton éreztem a térdem, de az is elmúlt a végére, egészen össze voltam rakva! Pont annyi terhelést adtam a testemnek, amit elégnek éreztem, főleg ezen a technikás, szintes talajon. Ja, és az Inov ragyogóan tapadt a nedves köveken!

Köszönet Pálnak a fuvarért, s mindenkinek a jó társaságért, egy élmény volt!