Edzésleírás

Phoenix jótékonysági futás és túra...

Az első dolog, hogy ez így nem jó, hogy 2-3 hétig semmi, aztán zutty, egy félmaraton, terepen...

És ugye azt mondtam, hogy decemberben nem futok, de találtuk ezt a túrát (futást), úgyhogy mégis...

Rajt a Szépjuhásznénál, aztán 4 egymásba érő kör. Az itinert eltettem, jó kis kirándulás lehet még belőle, ha nincs sár...

Mert most volt. Nagy. Egész előző nap esett az eső, előtte már nem tudom, úgyhogy az útvonal egyes szakaszain bokáig érő sarat dagasztottunk. Másutt viszont tökéletesen kemény és futható volt az út.

Én futást terveztem, vagyis ahogy szoktam: síkon és lefelé futás, felfelé túra. Az első emelkedőt azért megfutottam, azzal kezdtük, aztán  jódarabig tartottam a "tervet".

Az út háromnegyedét megtettem 2 óra 18 perc alatt. Aztán Normafánál eltévedtem. Azóta is nézem az itinert, hogy én vagyok ennyire béna, vagy tényleg nem volt teljesen egyértelmű, de igazából mindegy. A lényeg, hogy nem tértem át a zöld keresztről a zöldre, hanem a kereszten maradtam, ráadásul rossz irányba mentem, "lefelé". Gyanús volt az aszfalt út, meg hogy házak közt vagyok, de Normafa végül is nincs igazán kint a városból... meg azt tudtam, hogy a Libegő alatt kell majd visszamásznom a János hegyre, az meg irányban volt, szóval, sokat mentem, mire rájöttem, hogy ez mégsem lesz jó. Úgyhogy visszamásztam Normafáig.

És eddigre nagyon elfáradtam, a kitérővel 1 órát vesztettem, és visszaérve rájöttem, hogy a "széles sétányon" felfelé kellett volna menni. De most már semmi pénzért nem mentem volna megint lefelé, majd a Libegő alatt újra fel. Hanem a futópályán mentem a János hegyig. Ezzel levágtam egy fél kört a zöldön, de előtte ugye megtettem 5 km-t potyára.

A János hegyi kilátóhoz már alig bírtam felmászni, majd onnan le... fájt a térdem, a bütyköm, az összes izom a lábaimban. A jobb vádlim folyton be akart görcsölni. Ez a szakasz már nem a fáradtságról szólt, hanem a fájdalomról, de ez hozzá tartozik. A futáshoz. (És hol van még innen az ultra...?)

A sókapszuláimat persze otthon hagytam, pedig bevehettem volna óránként egyet. Egy gélt és egy vitatigrist (vagy Kubut?) viszont megettem Normafa előtt.

Aztán a célban egy buktát és egy teát, majd otthon egy kávét, egy pogácsát, és egy tésztás levest 1 virslivel.

És dög fáradt vagyok. Hát igen... nyilvánvaló, hogy nem 20 km-eket kellene futnom, hanem - többnyire - kevesebbeket, viszont azt rendszeresen.

Persze, összefoglalásként azt mondom, hogy jó volt, de könnyű nem. Persze részben a sár miatt, ami csúszós volt, meg hát nekem a felfelé menet továbbra sem a kedvencem...