Sport

(verseny)

Edzés ideje

00:34:22

Távolság

6.9 km

Tempó

04:59 p/km (12.05 km/h)

Edzésleírás

Kenese Speciál táv!
Immáron 5. alkalommal teljesítettem a távot (1,9-2,1 km úszás, 174-182 km bringa, 7,4-10 km futás), de az idei rendhagyó volt. A szállás adta nehézségek miatt a verseny napján 4:30 indultam el a Nagyatád előtti Főpróbának titulált versenyre.
Miki barátomat, aki előző nap lement megkértem vegyen High5 szelet nekem, mert a Sponser úgy tűnik nem működik nálam. Sajna nem volt, PowerBar-t kellett vennie utólag kiderült ez sem működik nálam a speciális állaga miatt. Majd jött az infó, hogy a verseny napján nem tudom átvenni a nevezési csomagot, mert csak! Gyorsan megküldtem sms-ben a személyes adataimat, hogy Miki a bőrömbe bújva intézhesse az átvételt. Ez a probléma is pipa volt.
A verseny reggelén miután Miki átadta a szeleteket kiderült, hogy ez a termék nagyobb méretű, alig tudtam begyömöszölni az aero elemózsia tartómba. Mire mindennel elkészültem és lecuccoltam a depóba, már indultam is a hajóra. Igen, idén először a Spec távosok is hajóról indulva teljesítették az úszást. Lalával tartott kellemes és hasznos diskurzusnak köszönhetően kiderült, hogy az úszó kör teljesítésekor, ki kell menni a partra, majd a stégen végig kocogva újra folytatni a pancsit. Még jó, hogy kiderült, képes lettem volna bevenni a kanyart a bójánál. (ezért nagyon fontos a technikai értekezlet, ami verseny napján nem nagyon szokott lenni. A weben pedig szó sem volt erről.)
A hajóról szépen beugráltunk a vízbe és vártuk a dudaszót. Az utóbbi versenyeken, amikor nem akarok valakinek a lábvizén úszni, mintha jobb időt húznék, így volt ez most is. 41:31 úsztam 2,4 km, ami 13. legjobb idő a mezőnyben. Ez a magam fajta rossz úszónak egész jó idő. (1:44/100m). Gyors depó, majd felpattanva a bringára, mint egy villámcsapásként érzékelem, hogy lapos a gumi. Azon nyomban elszállt az agyam, hogy van egy ritka alkalom, amikor úszok egy jót, egy várhatóan jó bringa formával nem tudok egy említésre méltót összekaparni. Elkezdtem ordítani: „ Valaki egy első kerek léci!!!” Olyan állapotban voltam, ha akkor valaki a kezembe nyom el alukereket, szó nélkül elcserélem a carbonra. Nem így történt, az egyik rendező srác elszaladt a kerékkel, majd visszajött nélküle és szólt, hogy hamarosan megragasztják a szingót, csak még nem pakoltak ki a Bike Art-sok. 9 p 47 mp szerelési idő elég volt arra, hogy kicsit visszább vegyek magamból, megegyek egy fél szeletet, szurkoljak Lalának és a kollégámnak, aki élete első triatlon versenyére jött ki, elmeséljem a verseny addigi történéseit.
Mindig törekszem arra, hogy a depóban is gyors legyek, versenyt nem lehet vele nyerni, viszont veszíteni igen. Ezen a versenyen én lehettem a depó király, ugyanis a gumicsere a depó időmbe számított bele 
Ahogy elkészült a kerék más sem érdekelt, csak minél többet faragjak a veszteségemből. Az egyik szurkoló, aki végignézte a balszerencsés helyzetemet, csak annyit mondott: „ Na most mutasd meg!” … és elkezdődött a verseny az idővel. ..
A versenyt megelőzően hosszasan beszélgettünk edzőmmel hogyan lehetne okosan beosztani azt a sebességet, amit az utóbbi rövid- és sprint versenyek alatt sikerült a lábamba verni.  Mondanom sem kell, minden felülíródott az események árnyékában.
Mint mondottam 13. jöttem ki a vízből, a gumiszerelésnek köszönhetően visszaestem a 47. helyre. Az első körben feljöttem a 23-ra, másodikban a 19, harmadikban a 13. Eddig tartott Kraft. Innentől kezdve szép lassan kezdtem fogyni, de úgy tűnik a többiek is. Lalát utolérni bringán nagy megnyugvást okozott, aki egyik évről a másikra 1 órát farag az Ironman idején, az tudd valamit!
A negyedik körben majdhogynem kúsznom kellett  a 11-ig helyig. Az ötödikben volt a holtpont, az energia szeletek, a drasztikusan csökkent sebesség, a pisi kényszer a játékba beszálló rövid és féltávosok teljesen kiütöttek. Volt egy olyan gondolatom, ha most finoman elütne egy autó, az maga lenne a megváltás. Ugyan ebben a körben előkerült a régi lemez, hogy tudnak a többiek 150-170 km pisi nélkül. Nem is beszélve arról, hogy egy ilyen táv időfutam pózban okoz némi nehézséget a megkönnyebbülés terén. Szintén az ötök körben történ, hogy egy Spec távos (ELTE-s ) megelőzött, mire összeszedtem magam és visszaelőztem meg kellett állnom.  Majd  megint lehagytam és 25 km után újra meg kellett állnom…  Fogós kérdés, hogy a koffeines cuccok megérnek e időben annyit, mint amennyit vesztünk a vízhajtó hatásukkal? Hhhhmmm? Az utolsó kör pszichikai ereje a tudat, hogy az utolsó, most is hozott +1,5 km/h ;-) A veszprémi triatlon klub kedvencét az utolsó kör második felében értem utol, YES!!!  Ugyan ezzel a lendülettel menekülőre fogtam, mert ha ez a srác elkezd futni, még az utolsó 100 m sem lehetek biztonságban.
A futásnál az idei forgatókönyv került elő, szúró hasi fájdalom, és kényszerített tempó futás. Ami a sokadik ilyen verseny után a gyomorgondok mellett is gyorsabbá vált. A szembe futókat meg kellett interjúvolnom, hány kört kell futnom ;-) 1 össz-vissz 1! Tök jó! Majd 2 versenytárs is gratulált, nem igazán értettem, hogy minek véljem, hiszen a távból még volt hátra 4 kili. 1 km gondolkodás után arra jutottam, hogy valószínűleg a defekt miatt volt az elismerés….sajnos ezt sem segített a gyomor problémámon. …és jöttek hátulról a fürge lábúak, a veszprémi kedvenc, sportos doki és még egy wattmérővel nyomuló csaj is lenyomott az utolsó 500 m.
Végül 11. lettem. A vakok között félszeműként jól ment az úszás, ezért azt akarom hinni javult a nyíltvizű úszásom, a bringát ész nélkül tolva a 9. legjobb időt (5:18:19 – 174 km – 1100 szint) szenvedtem össze. Abba pedig rossz belegondolni, milyen klassz idő lehetett volna belőle higgadtan, megfontoltan, defekt nélkül. Remélem hamarosan a frissítés okozta nehézségeken is átküzdöm magam és akkor a futás is beindul.