Edzésleírás

Miskolctapolca-Eger a Tortúra útvonalán. Kb. egy hónapja döntöttem el, hogy végig akarok menni még nyáron a Tortúrán. Alapvetően egyedül terveztem, egy-egy ponton Norbi segítségével. Az utolsó kb.10-12 km alatt nagyon elkészültem (akkor kezdet ütni a meleg is), addig viszont elég jól ment. Annyira érdekes volt így nyáron ez az útvonal. Igaz a teljes hosszon most voltam először, tavaly csak Bánkútig mentem. Nagyon zöld, nagyon kellemes, árnyas, csodaszép helyeken jártam. Persze a téli túra is szép és terveim szerint idén télen végigmegyek a teljes hosszon. Kíváncsi vagyok akkor milyen lesz és mennyi idő alatt érek végig. Egyébként maga az egyedüllét nem zavart különösebben. Amikor reggel elindultam egy kicsit furcsa volt az erdő a sok-sok zajjal. Egy-egy őzet vagy szarvast néhol felvertem. A recsegő ágak hangjára persze nekem is az egekbe szökött a pulzusom. Aztán ahogy múltak az órák, egyre otthonosabban mozogtam az ösvényeken. Bánkút környékén viszonylag sok emberrel találkoztam. Vizet Bükkszentkereszten, Bánkúton, Tamás-kútnál tudtam vételezni, később pedig Norbitól kaptam vizet és kólát is. Eger felett kicsi kitérőt tettem, a Dobó kilátóhoz mentem fel a piros háromszögön és egy tanösvényen ereszkedtem le, vissza a pirosra. Norbi javasolta ezt az útvonalat, mert a piros egy szakaszán, már Eger határában sok, igen morcos szabadon lévő kutya volt tavaly. A kilátótól a lefelé vezető tanösvény borzalmasan lejtett és ököl nagyságú köveken kellett lefelé bukdácsolni, mindezt a tűző napon, 30 fokos kánikulában. Az utolsó másfél kilihez már nagyon nem volt kedvem, ott akkor nagyon jól jöttek Norbi bátorító szavai. Szóval minden nehézséget leszámítva nagyon jó kis futás, edzés volt és örülök, hogy végigmentem.