Edzésleírás

Oke, ez hosszu lesz.

Szoval hetvegen UB volt. Az utolso par napban nagyon feltem, milyen lesz, hogy fogok erezni. Azt gondoltam, megint elovesz az a szorongato erzes, hogy basszus en miert nem futok 21 km helyett 40-50-100-at, hogy megint rosszkedvu leszek es tuskes. De furcsa modon, nem ez tortent. Az egesz arrol szolt, hogy vegigmenjunk, pont mint 2 eve. Meg mint 3,4 vagy 5 eve. Megszervezzuk a lejutast, a korbeutazast, a szakaszok beosztasat, vacsit fozni, mit vigyunk magunkkal a "vandorcirkusszal", ki mikor bringazik, jaj, defektet kaptam, mindenki idoben a valtoponton legyen, az ejjel kozepen is, megtalaljuk egymast a kesobb csatlakozokkal, es jol erezzuk magunkat. Es sikerult. Nagyon jo volt. Vegigmentunk, es mindenki boldogan jonne jovore is. 

Szoval meglepodtem, mennyire konnyen ment. Egyetlen kellemetlen beszelgetesben volt reszem, amikor valaki megkerdezte, parosban indulok-e. Ezen duzzogtam kicsit, ennek a penteki teszta prty turos csuszaja latta karat, amit duhomben feltrancsiroztam, De aztan elmult.

Mostanaban olvasok egy konyvet, Carol Dweck : Mindset: The New Psychology of Success. Kicsit nehezkes lesz talan elmagyarazni, mirol szol, de megprobalom. A mindset magyarul nagyjabol gondolkodasmodnak, mentalitasnak fordithato. A konyv szerint ketfele gondolkodasmod van: a `growth mindset` es a `fixed mindset`.
A `growth mindset`(fejlodo mentalitas?) lenyege, hogy a tehetsegnel, adottsagoknal sokkal fontosabbnak tartja az ember a kitarto munkat, es a siker zalogat ebben latja, a kudarcok pedig motivaloak szamukra, hiszen kitartassal minden hiba javithato.
A `fixed mindset`-tel (najo, ezt vegkepp nem forditom) rendelkezo emberek viszont a tehetseget tartjak fo erteknek, a siker kulcsa az o szemukben az, ha jok az adottsagaid, es a kudarcokat ugy elik meg, hogy ok nem eleg jok, ertektelenek.

Miert irom ezt most le? Mert ugy erzem, rengeteget tanultam magamrol a konyv olvasasa kozben (pedig meg a felenel sem vagyok). Azt hiszem, en sok tekintetben growth mindsettel rendelkezem. Amikor kemiabol  versenyeztem, minden este megcsinaltam egy komplett kemiaverseny feladatsort. Amikor erettsegiztem, magam dolgoztam ki az osszes tetelemet. Amikor nyelvet tanulok, nem sajnalom a befektetett idot, mert anelkul nem lehet eredmenyt elerni.
Es igen, a sportban is mindig a szorgalomban hittem, es mukodott is. Amikor eloszor futni kezdtem, az 1 oran beluli 10 km is hihetelen sikernek szamitott, innen jutottam el a 3:30-on beluli maratonig (szep volt, tan igaz sem volt). De pontosan tudtam, mibe kerult az a bizonyos alom maratonido: kinkeserves es kemeny edzesmunkaba, honapokon, sot ha ugy veszem, eveken at.
De megis, tavaly egyszer csak elment a kedvem a kemeny edzesektol, es eleg hamar megtapasztaltam, hogy bizony mennyit is er a kemeny edzes vagy annak hianya. Igen, Keszthelyre gondolok. Es en ahelyett, hogy ujra edzeni kezdtem volna, megnyomtam magamon a hiszti gombot,  feltettem a ket kezem, es azt mondtam, hogy nem, en akkor inkabb nem is edzek. Nem akartam szembesulni azzal, hogy masok ugyanannyi (vagy ne adj isten tobb, jobb) edzesmunkaval elhuznak mellettem. Fejembe szallt a siker, pedig nagyabol kozepesen voltam jo, de mar ez is eleg volt ahhoz, hogy ermeket, sikereket es elismerest szerezzek. Ugy ereztem, innen nekem mar csak lefele vezet ut, es fogtam magam, es feladtam. Pontosan ugy, ahogy azok egy fixed mindset-u emberek tette volna. 
Most hogy olvasom a konyvet, ami azt allitja, a mindset befolyasolhato, es rengeteg peldat hoz arra, miben mas egy fixed es egy growth mindset, sokszor reflektalok magamra. Ha tenyleg valaszthatok mindsetet, en growth-t akarok. Es meg akarok tenni mindent erte, hogy ezt el is erjem. Azt hiszem, a munkamban jol allok vele, de mas teruleteken van hova fejlodni. Mit szeretnek tenni? Levetkozni a rettenetes versenyszellememet. Nem masokkal kell versenyeznem, hanem magammal. 

Itt van hat a tervem: osszel futni akarok egy maratont. 4 oran belul. Azt szeretnem, hogy az elkovetkezo honapokban boldogan menjek el futni, hogy jol essen minden ezdes. Ahogy a mai is. Ne erezzem kenyszernek, Ugy akarok eljutni a versenyre, hogy mosolyogva fussak be a vegen. Elegedetten, akarmennyi is legyen az idom, az erezzem, a legjobbamat nyujtottam. 

4 hozzászólás

julcsi 3771 napja

:)

En Firenzevel szemezek...

Oktober elejen meg lehet San Franciscoban leszek :P

gerdy 3771 napja

Én iramfutót keresek a Garda tavi maratonomhoz, és egyenlőre nincs jelentkező... :)

Gigom 3772 napja

Nézem én az edzésnaplódat rendszeresen, és bár nem vagyok "hozzáértő", azért eszembe jutott valami, és gondoltam, leírom - a lentiekre reagálva (bár itt-ott kivettem belőle)

"Es igen, a sportban is mindig a szorgalomban hittem, es mukodott is. .... De pontosan tudtam, mibe kerult az a bizonyos alom maratonido: kinkeserves es kemeny edzesmunkaba, honapokon, sot ha ugy veszem, eveken at.
De megis, tavaly egyszer csak elment a kedvem a kemeny edzesektol, es eleg hamar megtapasztaltam, hogy bizony mennyit is er a kemeny edzes vagy annak hianya."

"De megis, tavaly egyszer csak elment a kedvem a kemeny edzesektol....  feltettem a ket kezem, es azt mondtam, hogy nem, en akkor inkabb nem is edzek..... "

Egerszegi Krisztina jutott az eszembe, aki éveken át tartó kemény munkával elérte amit akart  És innen már egészen másfelé fordult az élete. Most is úszkál a gyerekeivel, a Balatonban is, de csak úgy "amatőr" módon - a fejét nem teszi a víz alá. :) 

Szóval az jár a fejemben, hogy ha bármilyen más sportba fognál, nyilván ott is elérnél eredményeket kemény munkával. És az most új lenne. Más. Még ha nincs is hozzá dobogó. :)

énténylegnemfázom 3772 napja

Hajrá Julcsi, én szurkolok ;) Emlékszem tavaly Keszthelyre, hogy mi volt veled, de utána azért UB-n eléggé odacsaptál :)