Sport

(verseny)

Edzés ideje

04:12:35

Távolság

42.2 km Szint: 150 m

Tempó

05:59 p/km (10.02 km/h)

Edzésleírás

Onnan is látszik, hogy eddig ez volt a legküzdősebb maraton, hogy célba érkezéskor csak az érdekelt, hogy hol van víz. 5 pohárral meg is ittam húzóra, majd lefeküdtem egy padra, és a vádli-fáradtságon kívül arra koncentráltam, hogy ne rókázzak ki mindent. Az agónia hamar elmúlik, de az élmények nem, szóval ne szaladjuk előre.

Már péntek este Balatonfüreden voltunk, light-os vacsora után már 10 órakor szunyáltam. Így vagy 9 órát sikerült aludni, futókedvvel keltem fel, szóval a pihenés kipipálva. Autóval elmentünk Badacsonytomajra, mert onnan indult a verseny Balatonfüredre. A szokásos készülődés közben konstatáltuk, hogy hátszél lesz és nap. Ez jó, mert a szembe szélnél nincs szarabb, viszont a hátszél lefújja az emberről a menetszelet, tehát még melegebb lesz. Nem baj, majd 25-nél meglátjuk mi lesz.

Kis melegítés után találtam futótársat (ugyanis hármasával rajtoltunk, hogy ne legyen tömeg). Enikő az első maratonjára készült így nem akarta elfutni az elejét, ez pont jól jön nekem is. Az első 10km hamar eltelt (55:20-ra emlékszem - itt még néztem az időt). Hát a tervezettől lassabb a tempó, viszont a pulzusom 147 volt már itt is. Ami jelezte, hogy meleg van (ezt a jelzés itt még nem vettem észre), illetve megnyugtatott, hogy nem tudnám most jobban nyomni. Márky és Sally útközben sokat szurkoltak, a legváratlanabb pillanatokban tűntek fel és biztattak. Márky rám beszélt egy 2 decis kólát, amit nem bántam meg, 1 km alatt be is kortyolgattam. Beszélgetős 17km után elszótlanodott a csapat, koncentrálva futottunk. 24km-nél úgy éreztem, hogy visszalassulunk, én itt tartottam a tempót, futótársam lemaradt.

28km-nél éreztem, hogy mintha fáradnék. Francba, ezt nem most kell éreznem, úgyhogy már innen jött a küzdés. Az emelkedő után szintén a szurkolói stáb adott erőt, illetve Márky izót, ami nagyon jól jött.

32km körül Nóra egy autóból rámszól, hogy ő kiszállt. Hmm? Micsoda?! Ez egy kicsit igazolta a bénázásomat, hogy ha ő kiszállt, akkor nem egy könnyű verseny ez. Itt már elkezdtem sétálni, és betoltam egy magnéziumot - hátha  Rövidebb séták váltották a hosszabb futós szakaszokat, egészen 35km-ig, ahogy láttam, hogy már nagyon sokat séta-futás kombóval haladnak a mezőnyben. A 37km-es frissítőn már 2 pohárral ittam húzóra. Lehűtöttem a tarkómat és az alkaromat, majd több séta-kevesebb futás párosban haladtam. Itt már nagyon elfáradtam és még volt 5 kili. Jesszus.

Több ismerős arc is megelőzött, pl Marianna is megállt, hogy mi baj, mondtam hogy semmi elfáradtam, ő fusson tovább  Jó kis összetartó futótársadalom ez! AztánZoltan Szirmai adott vizet, ami nagyon nagyon kellett már.

Fejben az utolsó 1,5km volt a legnehezebb. Ha nyomtam, akkor hányingerem volt, illetve égett a lábam, aztán séta, de futni is kellene, akkor fussunk, ... De valahogy nem jutott eszembe a feladás gondolta, csak olyanok, hogy a maraton nem nekem való 

Aztán végre nagy nehezen beértem. Hirtelen nem éreztem semmi eufóriát, mint írtam csak arra tudtam gondolni, hogy vííííz. Csak szépen később szabadult fel az endorfin.

Tanulság: edzeni kell melegre is, mert a levegő 22 fokos volt, és a nagyját napon futottuk. Ilyen maratonom már volt: 2011 Budapest, eredmény kb. ugyanez, kicsit könnyebb volt a házak között feléledni. A minden szenvedés ellenére erre most büszke vagyok. Sikerült eldobnom az időcélt, és küzdenem egy olyan eredményért, amit máskor nem fogadnék el.

http://connect.garmin.com/activity/466038702

2 hozzászólás

jrichard76 3739 napja

Ja. Igény az volna rá.

szaboaron86 3739 napja

Ejj ez azért kemény lehetett. De a maraton mindig megüt, hol így hol úgy. Aztán irány most már terepezni mert mindjárt itt a MB. :)