Edzésleírás

Yours Truly, Esztergom. Itthonról elfutottam a Sissi szoborig, itt találkoztunk Bélával és Zsuzsival. Elindultunk a biciklisúton, felkészülve arra, hogy esetleg 1-2 km után visszakanyarodunk a városba, ha nagyon rossz az út. De nem! Egy autó egész jó kis utat vájt nekünk a hóba, így egész kellemesen lehetett futni, nem is csúszott igazán. 

A környék pedig gyönörű volt, mindenn vastag hótakaró volt. Szerintem különösen megnyugtató hóban futni, minden fehér, csendes, nagyon szeretem. És emlegettük is Bélával, hogy máskor is futottunk már így errefele ekkora hóban, és az is milyen kellemes volt. Meg persze felemlegettük a nyári 30 fokban futást, amikor egy 20 km-es hosszú futás végén egyszer csak úgy döntöttünk, megmártózunk a Dunában, és felejthetetlen fürdőzést-pancsolást rögtönöztünk!

A legszebb a 4. km környékén, ahol egy részen nincsenek fák a Duna és az út között, és teljesen rálátni a kanyargó folyóra, a túlparton pedig a Burda hegy havasan, és tökröződik a teljesen nyugodt vízben! Itt még fotózkodni is megálltunk egyet :)

Kimentünk nagyjából a 6. km-ig (na jó, kicsit hamarabb visszafordultunk, mert az utolsó pár 100 méter már tényleg csapnivaló volt), 10-re vissza is értünk a közös fotózásra. Ott elújságoltuk, hogy futható a bicikliút (azért utólag ezzel nem mindenki értett 100%-ig egyet), és megindult a bagázs a mi felvezetésünkkel kifele. Egész sokan voltunk ahhoz képest, hogy hetek óta az esztergomi futóéletet szinte ellehetetleníti az itteni utak állapota. Ekkor már Gergő is csatlakozott hozzánk, és bár mindig mondja, hogy ő most kíméli a lábát, lassan fut, azért ez a második 12-es elég húzós volt, kb 3 perccel gyorsabb, mint az azt megelőző. Persze ezt mindenki (Zsuzsi, Béla és én) csak akkor mertük bevallani, amikor a Sissi szoborhoz visszaérve a meleg teánkat kortyolgattuk. Megegyeztünk, hogy jó, kikerekítjük 30-ra a mai távot, de a tempóból visszaveszünk, met hát mégiscsak.

Szóval kimentünk még a 3-asig, ott Gergő becsatlakozott Imréhez és folytatta a futást (ő akkor csak 15-nél tartott), a mi triónk pedig visszefordult. Az Erzsébet-partban még sprinteltünk egyet a jeges-havas úton, hogy Zsuzsi bruttó ideje, 2:59-en belöl legyen (2:58:58 lett asszem :)), én ittam egy kis teát, ettem egy kakaóscsigát, aztán hazakocogtam a sziget futható oldalán (igaz, a járdán nem lehet futni, de az autóút tökéletes) K.Zsuzsival. Úgy éreztem, hogy a havas út után szinte szárnyalunk a száraz úton. (Egész újszerű élmény volt, hogy van tapadása a cipőnek és el lehet rugaszkodni...)

Szóval az oda-vissza futásokkal együtt nekem összejött a 33, idei leghosszabb futás, és nagyon jól esett, szinte repült az idő, a hideg meg már fel sem tűnik. Jaj, de várom már február utolsó hétvégéjét!

 

4 hozzászólás

foldesivera 4175 napja

Ügyes voltál!

garaizoli 4175 napja

Szép volt Julcsi:))

faxau 4175 napja

Szépen összehoztátok!! A leíró rész gyönyörű..

Maráz Zsuzsanna 4175 napja

Élmény volt  végre veled futni Julcsi. :)