Edzésleírás

Hegyi edzés a Zemplénben

Nagyon szép napos időben indultunk el Erdőhorvátiba.Szerencsére sokan összejöttünk,így már az elején gondoltuk,hogy ma biztos egy jót fogunk tekerni.
Miután elkészültünk el is indultunk fel a hegyre.Az első kilóméterek nagyon jók melegítés szempontjából,mert ott még kevésbé emelkedik és közepes terhelésen lehet menni 25-30 km/h-val.
Megint jártunk Felvidéken is (szlovákia),ahol a szokásos tankos fotók sem maradhattak el.
Az edzés király volt,a hegy is picit jobban ment,mint ahogy gondoltam,de megint ritkaszar utakon is jártunk...
A lábaimnak annyira nem esett jól,hogy sokszor megálltunk,mert utána elég nehezen melegszik  be,és olyankor sokszor eléggé fájt a vádlim,de kibírtam.
Teljesen jó hangulatban mentünk végig,de a híres-hírhedt kékedi emelkedő iszonyat rosszul esett,ott előtte meg sem álltam a  többiekkel,mert akkor lehet le is kellett volna szálnom felfelé menet.Ez a hegy nagyon nem akar menni,minden bal kanyarban azt reméltem,hogy meglátom a tetőt,de ez elég nehezen jött el..de végül csak fel értem és pár perc pihenés után már ismét szebbnek láttam a világot.
Edzés után fáradt voltam,ezt bizonyítja az is,hogy másnap csak délután fél 1-kor sikerült felébrednem,majd a Forma 1 felét is sikeresen átaludtam,de ezek után már nagyjából kipihenten ébredtem fel.
Az nagy kár,hogy ebben az évben kevésszer látogattuk a hegyes vidékeket,sosem voltam hegymenő,és nem is leszek,de mindíg szívesen jövök szenvedni egyet,mert itt egy fokkal jobban lehet erősödni,mint a sóstói felüljárón,de nekünk csak ez van itt.Ennyi!