Időben indultam, egy fél szelet mézes kenyérrel a gyomromban - ezt találtam legbiztosabbnak a szüleimnél mindössze. Ezen az útvonalon már sokszor jártam, de most fordítva mentem. Jó volt, mert meg tudtam nézni a hajnali osztrák falvakat, jobban láttam a szőlőket, amik mellett csak elszáguldok normál esetben.

Holtpontom nem volt, inkább holtgörbém. 105 és 125 között nagyon rosszul éreztem magam. Nagyjából innentől volt folyamatos ellenszelem is. Többet kellett volna innom is és ennem is, de nagyon nem kívántam. De azért igyekeztem. 4 óra körül lement a magnézium ampulla, aztán közvetlen hazaérés előtt egy gél, hogy legyen erő a futásra.

Összesen fogyott 3 banán, két müzliszelet, kétharmad PowerBar szelet és az említett gél.

Térkép: https://maps.google.com/maps/ms?msid=210592899055024298568.0004c3b163ca4f8a78861&msa=0

(Érdemes megnézni azt a szinttérképet, a tiszta mászás negyven perc felett volt, lefelé meg 70 felett zúgtam néhol).