I. Szelidi-tó futás

Szóval, azt azért mondhatta volna valaki, hogy ez itt nem beton lesz, főeg ha már én vagyok olyan hülye, és nem ellenőrzöm előre...
Ehhez képest érkeztem az alig 2 hetes cipőmmel, amiben betonon szoktam volt... találtam megfelelő hasonlatot: mint egy MBT cipőben balettozni... mondjuk nem volt még ilyen a lábamon, de kb

Nem fogom hosszan taglalni, h mi mennyire volt rossz, futottam (többé-kevésbé) 3 kört, meg sem merem tippelni, mennyire nagyon hosszú ideig.
Valahol 7 km körül jeleztem Misinek, h megint bunkóra fogom futni magam, szóval otthagyott (hálistennek).
Végig a jó kis terepfutócipőmről álmodoztam, próbáltam elképzelni, milyen jó volna, ha most az volna a lábamon, mikozben jobbra- balra nyeklett a lábfejem abban, ami rajtam volt. Hazamentem, megszeretgettem (a bokámat is, meg a terepfutót is)
Sztem senkisem gondolta, h ilyen sokan lesünk. A csapat nagyszerű volt, egészen komolyan! Nagyon jó hangulatú verseny lett ez!
Tibi is, Misi is megszenvedte, de olyan jó a volt a végén azt mondani, h milyen vicces, a sok kínlódás már annyira nem is fontos, most már csak olyan jó, h megvan. :)
Én mennék jövőre is! :)