2014-10-11 11:00

Hosszú futás (verseny)

03:06:23

42.2 km

13.58 km/h

04:25 p/km

Napos idő, 26 fok, Gyenge szél

29. Spar Budapest Maraton - Az első maratonom

 

4km-enként részidő, de az egyiket eltévesztettem:

•   4km:      17'35" (4.24)
•   8km:      34'52" (4.21,5) - 17'17" (4.19)
• 12km:      52'04" (4.20,3) - 17'12" (4.18)
• 17km: 1ó 14'00" (4.21,2) - 21'56" (4.23) 5km(!)
• 20km: 1ó 27'11" (4.21,5) - 13'11" (4.24) 3km(!)
• 24km: 1ó 44'31" (4.21,3) - 17'20" (4.20)
• 28km: 2ó 01'39" (4.20,7) - 17'08" (4.17)
• 32km: 2ó 19'39" (4.21,8) - 18'00" (4.30)
• 36km: 2ó 38'02" (4.23,3) - 18'23" (4.36)
• 40km: 2ó 56'37" (4.25) - 18'35" (4.39)
• 42,2km: 3ó 06'23" (4.25) - 9'46" (4.26)

 

Igazi felkészülés nélkül. A heti 40-50km-es heteket csak a maratont megelőző 3hétben vittem fel 80-90-100km-re, amit kibírt a lábam sérülés nélkül. És még ez is jobb időt hozott volna, de mikor már biztos volt, hogy hőség lesz, tudtam, hogy nehéz lesz. Próbáltam készülni rá. Előtte nap és a verseny napján is sokat ittam, főleg izot, meg Mg-os-sós italt. Enni is ettem még rajt előtt 1órával is, rajt előtt közvetlenül pedig banánt. Perskindol sátrában vádlimat be is kenték és picit megmasszírozták, kellett mert kicsit úgy éreztem, hogy be van állva. Jól esett. Krém is melegített. Rajt előtt kellett csak kapkodni picit, hogy 55re odaérjek, mert elvileg utána a zónákba nem lehet beállni, csak a végére. Odaértem így 5percet lehetett álldogálni. Kicsit kellett pisilnem, de reméltem ezzel nem lesz gond (nem lett).

 

A verseny. Cél a 3óra 10percen belüli maraton. Ez 4.30as iramot jelent, ezért én 4.25ösre terveztem az alaptempót, mivel tudtam, hogy a frissítéseknél nem fogok kapkodni, ezért akartam pár percet tartalékba. Vittem magammal két zselét is, befőttes gumikkal a kezemre kötve :D Pluszban két sótabit alufóliába csomagolva és a nadrág kis zsebébe rejtve. Apropó öltözet. A nagy meleg miatt, nem a Nike rövidet választottam, mert az feszülős, így az Adidas atléta rövid futóra tettem a voksom. Menőn hangzik, hogy profi cuccokból válogatok, de mindegyik kb 15éves, egyik kicsit jön szét, másik picit kicsi :P Fejemen fehér sapi + szemcsi, felül pedig Kipsta fehér ujjatlan. Futáshoz az edzőcipőmet választottam, azaz az Asicst (Gel Pulse 5). Lábszáron CEP szár. De vissza a futáshoz.

 

A verseny. Rajtnál kicsit ittam is volna, meg wc-re is mentem volna, de inkább egyikse, bíztam, hogy kiegyenlítik egymást. RAJT. Kicsit libabőrös, mert nagyon sok ember volt együtt. Jó érzés volt nekivágni az útnak, az ismeretlen útnak. Viszonylag nyugodt voltam, tudtam, hogy 30km-ig viszonylag simán el kell jutnom. Elején fura is volt a lassabb tempó (félmaratonhoz képest), de tudtam, hogy nem szabad sietnem. Elején két ponton is lehetett látni az élmezőnyt, klassz élmény volt. Frissítésre végig figyeltem. Mindenhol vettem el vizet, ittam is és öntöttem is. Sapkámat általában a kitett vizes vödrökbe mártottam bele. Ahol volt izo, ott azt is vettem el, mindig ittam pár kortyot. 4km-enként nyomtam részidőt, de azért figyeltem az időt mindegyik km táblánál. Részidőkből látszik, hogy nem épp 4.25ös iramot futottam. Igazság szerint a 3órás álomidő is ott lebegett. Rothmer Masszőr Ákossal beszéltem a héten, ő azt mondta, hogy 20-30km között fussam meg és utána majd meglátom, hogy megy-e. Így kicsit bennem volt, hogy ne nagyon távolodjak el a 4.16os iramtól. Pluszban viszonylag jól is ment, nézegelődtem is közben. Árpád híd után nagyon tudtam volna menni, addig is értem utol embereket, de ott egy 20-30m-re lévő pár fős csapatra is felzárkóztam. 14km után ketten ritmust váltottak és jóval erősebb tempóra kapcsoltak, közülök az egyik 27km-nél már kiállt sétálni, másikat a vége felé értem utol. Itt nem vettem észre a 16km-es táblát, és itt volt is talán pici holtpont féle. 16,6-nál lévő frissítőnél vettem el egy banánt is. Jött a hosszú budai rakpart. Itt ettem meg az egyik zselét, amik folyamatosan csúszkáltak a kezemen. Nem volt a legjobb választás ez a rögzítés, de legalább néha az is lefoglalt kicsit. Folyósabb zseléket hoztam, ízre viszont vacak volt. Ráadásul lassan teltek a km-ek, frissíteni is jó lett volna. 20km előtt végre lehetett megint, így a zselé tasakját ki tudtam dobni egy kukába, kezemet meg le tudtam mosni. Amúgy nem éreztem, hogy kell, de nem is szabad megvárni, hogy kelljen. A 21km-em 1ó 31'31" lett. Ezután értem utol a szintén kaposvári Norbit, akinek megfájdult a térde, kitartást kívántam neki, aztán mentem tovább. 23km után frissítés, itt vettem be az egyik sótabit, majd ezután Fegyver Peti szurkolt, ez is jól jött. 24km-től aztán fokoztam a sebességet. Ez már újra a pesti oldal volt és eléggé meleg volt. Itt jó pár embert értem utol, 4.15ösnél is jobb lehetett az iram, a frissítés lassított valamit. Maraton leggyorsabb 4km-e volt. Egészen 30km-ig ment a jó iram. Utána pont frissítő, lehet, hogy egy szőlőcukrot is elvettem már. 32. km-hez már az Árpád hídra kellett felmászni. Fejemre hatott a meleg, és előtte néha a hasam is bejelzett, megfájdult. Reméltem nem lesz baj. Margit-szigetre érkezve úgy döntöttem benyomom a zselét és vele a sótabit. Most se esett annyira jól, de kellett. Itt már a combom kezdett beállni. 33,7nél már volt kóla is, ittam azt is, vizet is, banánt is vettem el, meg szőlőcukrot. Ehhez pár métert bele kellett gyalogolnom, de nem akartam semmit se kihagyni. Mondjuk a Mg-ot sikerült, mert nem tudtam melyik az. Lehet a végén amit elvettem és magamra öntöttem az volt. Itt előzött vissza a későbbi női harmadik helyezett, akit abban a 4km-ben előztem meg, amikor megiramodtam. Többé kevésbé vele futottam, azaz próbáltam a lépést tartani vele. Nehezek voltak a lábaim, a 37km-nél frissítettem megint egy lassút (szőlőcukor miatt), így itt le is maradtam. Felüljáró nem esett jól, óvatosan futottam fel rá. Itt már nagyon számoltam vissza, és fordítottam le a visszalévő távot az itthoni "terepre". 38km után vártam a Lehel téri "aluljáróban" a szokásos félmaratonos frissítőt. Hát ott nem volt most. Az ezt követő részt félmaratonon is utáltam mindig, most se volt jó. Szenvedés volt, mert a lábak nem akartak menni. Már teljesen belassultam, és km-ről km-re próbáltam tartani legalább a 4.30at, de nem tudtam, vagy nem mindenhol. 40km előtt még frissítő. Főleg hűteni akartam magam,de kólát is vettem el, bele is gyalogoltam újfent, hogy meg tudjam inni. Végén még egy vizet, hogy leborítsam magam, de gondoltam előbb beleiszom. Még jó, mert most sikerült Mg-os poharat elvenni. Hősök teréhez felfutni halálos volt, de 40km már a zsákban legalább. Itt éreztem, hogy a combok annyira beálltak, hogy már már összeérnek és a vizes nadrág dörzsöli azokat. Viszont innen több volt vissza, mint a félmaratonon. Gondom semmi nem volt, csak elfáradtam már nagyon. 41km előtt a 180fokos forduló pont nem esett jól, alig tudtam elindulni, de az árnyékos városliget jót tett és elkezdtem gyorsulni. Volt még egy vizes frissítő, ahol jól le is öntöttem magam. Ettől teljesen felpörögtem és tudtam még fokozni az iramot. Utolsó 500m tuti 4.15ön belüli iram volt. Előztem sorra itt is az embereket. Már vártam a végét, de mint kiderült nem az utolsó métert, hanem az utolsó 100m-t. Az valami csoda volt. Rengeteg ember, rengeteg szurkoló és mindenki tapsolt kiabált. Plusz erőt adott és megható is volt, pedig nem számítottam ilyenre. Racionális emberként a célban megnézem az időm és annyi, de ez más volt. Az is amit futottam és az is ahogy a közönség értékelte mindezt. Semmi fájdalmat-fáradtságot nem éreztem már, egészen addig amíg be nem értem és el nem kezdtem sétálni. Az már fájt. A sok szurkolónak már menet közben is soxor integettem és köszöntem meg a bíztatást.

Ha még lesz vmi, leírom