Minden úgy történt, ahogy vártam....

Előzmény:

Elvileg a triatlon szezon vége után ezt a verseny terveztem fő versenynek, nem a maratont. Viszont maratonból csak 1 van egy évben és az sokkal nagyobb happening, mint egy félmaraton, úgyhogy az kicsit többet számított/ért/jelentett. A maratoni felkészülés elég jól sikerült érzésre, ezért azt gondoltam, hogy a félmaratonra is hasznosíthatom és 1:30-as időt megcélozhatom. A félmaratonra felkészülésnél viszont látszott, hogy ez borzasztóan nehéz lesz. Sérülés miatt 1-2 edzés ki is kellett hagynom, de nem emiatt nem sikerült/céloztam be. Úgy se ment volna (még).

TERV:

Legutóbb 1,5 éve, 2012 tavaszán futottam félmaratont, akkor a vivin 1:42:xx-et futottam (1:45-ös tervvel). 2 éve futottam egyszer már siófokon, akkor 2:00 helyett 1:52:xx lett. Ez a táv nagyjából a határ nálam, e fölött nem tudok jól teljesíteni/hozni az elvárásokat, de ezt bírom. 

Biztonsági 1:35-öt terveztem, úgy voltam vele, hogy ezt azért simán hoznom kell. Legalábbis 4:20-4:25 körüli tempót elég simán futottam mostanában edzésen közepesen hosszú távon (7-10km)

Verseny reggele: Szokásos szarságok....A hideg idő miatt a nétha kicsit jobban előjött+a torkom is kapart. Éjszaka természetesen nem tudtam eleget aludni: most nem is vettem annyira komolyan, ezért ezúttal nem önhibán kívűl (az izgulás miatt) nem aludtam, hanem mert hülye voltam. Így is aludtam úgy 6 órát, aminek azért bőven elégnek kell lennie, mivel előző napokon kipihentem magam rendesen.

Reggeli kajálás jó volt (tészta) és volt elég időm is magamhoz térni, nem kellett egyből futni ébredés után.

VERSENY: Időjárás tökéletes. Az elején úgy éreztem, hogy kicsit túlöltöztem atléta+hosszúujjú technikaival, de a végén azért elég jól jött az a +1 réteg. A szar idő miatt viszont végig szenvedtem az orrommal és a torkommal. Találtam egy nyúlat, aki 4:30-as tempót akart futni, gondoltam megyek utána. Az elején kicsit gyorsabban ment, 4:25 körül de úgy voltam vele miért ne. Frissítés kurva jól ment, a nagy hideg miatt amúgy se volt rá nagy szükség, de végre normális tempónál is tudtam jól frissíteni (3x minimális izó)

A garmin-om szokás szerint ****. Egyrészt 4km-tól átváltott iránytűre és sehogy se tudtam visszavinni. Így csak a körönkénti időket láthattam minden km után. Annyira nem is volt ez a baj, mert nem stresszeltem magam az ingadozások miatt. Pár év után rájöttem, hogy inkább a km táblák pontosak és az én órám szar/mér kevesebbet és/vagy rosszul. Nem teljesen pontosan az EO-s/garmin-os km tempóm, mert volt amikor garminnál 970métert futottam, volt amikor 1040-et 1 km-en.

Szerencsére semmilyen hátráltató körülmény nem volt. Cipőfüzőmet bekötöttem rendesen, gyomrom is megúszta (habár féltem tőle nagyon 10-14 között, h lesz vmi gond). A lábam is bírta, habár a sérült csonthártya körüli résznél 4km környékén minimális fájdalmat elkezdtem érezni, ami eddig nem volt futásoknal. Eléggé megijedtem, hogy mi lesz így, de szerencsére elmúlt hamar. A rajtnl, vagyis inkább utána volt mondjuk egy kis (nagy) összeakadoskodás. 1-es rajtzónába kerültem. Elég bosszantó, hogy mások viszont nem tudnak beállni a helyükre.

Eddig minden félmaratont fokozóra futottam, de most ezt nem gondoltam reálisnak. Egy ideig mondjuk azt hittem, hogy ez sikerült, de most az eredményeket megnézve rájöttem, hogy nem. 47:09 körül értem az első kör végére és ez alapján ugye 46:xx-es 2.kört futottam, de elfelejtettem, hogy később mentem át a chipszőnyegen.

46:33 volt az első kör és 46:49 a második. Ha nagyon akartam volna, akkor szerintem tudtam volna a másodikat is 46:30 körül és 1:33-on belülre tudtam volna kerülni. 1:32-n belülre nagyon nagy kérdés, hogy ment-e volna. Elég önbizalmam mindenesetre a verseny előtt nem volt hozzá és igazából ezt az időt se vártam magamtól.

12-13km környékén kezdtem el érezni a dolgokat és féltem nagyon, hogy nem fogom bírni a végét és behalok. Mindig csak a következő km-ig próbáltam kibírni és elfutni normális tempóban és imádkoztam, hogy legyen elég előnyöm, hogy lassulás esetén is belül maradjok az 1.35-on. Szerencsére nem is lassultam, csak úgy éreztem. Amúgy is motivált az a gondolat, "hogy ha nem fájna mindenki csinálná". Szóval kicsit vártam is a fájdalmat/holtpontot/fáradtságot, de annyira nem jött! A pálya most kicsit jobb volt, mint tavaly, meg más versenyeken. Csak egy darab 180-as fordító volt. Volt mondjuk elég sok kanyar és 1km-es terep futás, ami borzasztóan szar volt. Mondjuk két éve 3-4km volt, szóval ahhoz képest felüdülés. Utána kiérve megint normális útra 18-nál jártunk és kicsit talán gyorsíthattam volna, de nem akartam/mertem/nem volt kedvem. 20-ig elmentem "kényelmesen" és az utolsó 1km-t futottam meg kicsit lendületesebben.

Meg lehetett volna futni az utolsó 3km-t is, meg mondjuk az elején egy kicsit (még ennél is) gyorsabban kezdhettem volna és úgy mondjuk talán-talán 1:32-n belülre kerülhettem volna. De igazából annyira nem érdekel, nemv vagyok/lehetek elégedetlen. 1:35-ért jöttem, az simán meglett.

A végén a "nyúlamat" is vissza tudtam előzni. Amikor kicsit "kiengedtem", még akkor is látótávolságban maradt, de ő a végére belassult (mondjuk 4:35-ös tempóra...szóval azért nem durva lassulásde így simán meglett neki is az 1:30

JÖVŐ: jövőre az 1:30-on belüli félmaraton az egy teljesen reális elvárás lehet. Ha időben elkezdek rá edzeni és rendesen felkészülök rá. De most ilyenekre gondolni nem akarok, jöhet az év végi pihenés.