Szóval meglett a "keresztség", azaz túl vagyok az első futóversenyemen.Éppen egy evvel ezelőtt kezdtem el futni annak érdekében, hogy javuljon az állóképességem és nem mellesleg leadjak valamit a már-már aggasztó súlyfeleslegemből. Azóta futottam kb. 1100 km-t és leadtam 13 kg-ot. Eredetileg nem gondoltam arra , hogy bármilyen versenyen induljak, ám ahogyan egyre többett futottam és olvastam élménybeszámolókat különböző versenyekről, egyre inkább szerettem volna ott állni egy igazi verseny rajtjánál. Eredetileg úgy gondoltam, hogy a Nike félmaraton lenne az első, ám a nyár nem úgy sikerült ahogyan képzeltem, majd athangoltam magam a Szentendre-Budapest félmaratonra - azt nem rendezik meg idén :-)! Aztán jött a PLUS maraton elhalasztása. Azt gondoltam, hogy ezt most ki kellene használnom. A 42 km nekem még soknak tünt ezért nagyon megörültem, hogy idén van 30 km-es táv. Ennyit sem futottam még soha egyben, de azt gondoltam, hogy fejben-lélekben eléggé elszánt vagyok és az utóbbi hetek edzései (heti 40-50km) is bíztattak, hogy probáljam meg.
A 30 km-en indulók csapata duzzadó önbizalommal sorakozott az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél. A rajt időpontja, egyéni tervezett iramtól függött. Én 11:15-kor rajtoltam. A tervem szerény volt (3:15h). Az időjárás pont megfelelő, remek verőfényes idő, kellemes hőmérséklet. Az első pár kilóméter után azt vettem észre, hogy a pulzusom kb. 10 bpm-mel magasabb, mint az edzésen (145 körülivel kezdtem), az iram nem volt erős (sokan megelőztek én senkit nem értem utól). A frissítések pont megfelelöen jöttek - én csak vizzel és banánnal frissítettem, de azt minden alkalommal. Az első 20 km nyugodtan telt, élveztem a verseny hangulatát, fantasztikus volt!!! 13 km-nél azt találtam ki, hogy elképzelem, amint éppen most lépek ki otthonról a szokásos 17 km-es hosszú futóedzésemre és ettől kezdve ismerős tájakon ismerős érzésekkel futok. Ez remekül bevált egészen a 25. km-ig. Ettől kezdve nagyon elkezdtem belassulni, nem borultam meg igazán, lábizmaim és a forgóm fájt eléggé - belesétáltam. Két perc múlva újra futottam, 1 km elteltével újra sétáltam 2 percet. Az utolsó 1 km-en becsületből végikfutottam, nagyszerű élmény volt a befutó, két nagyobbik gyermekem letepert a földre (könnyű volt) - úgy örültek apa futásának. Az eredmény 3:38h, rosszabb, mint terveztem, de így is óriási PB - mi is lehetne más... :-))!