Először 2012-ben vállaltam be a teljes távot. A cél annyi volt, hogy végigmenjek, ne legyek utolsó stb. A célokat teljesítettem, de borzasztóan megrogytam a végére, nem voltam még kész.

2013-ban sem voltam még kész, de már erősebben álltam rajthoz, elfáradtam, de nem éheztem el úgy, mint az előző évben. Buktam is, "technikai szünetre" is megálltam.

2014-re már felkészültem, de a "Bakony" miatt nem mertem elindulni és egy országúti TT-vel büntettem magam.

2015 misszió, az idei évnek pedig úgy álltam neki, hogy bőven volt a lábamban kilóméter. Igaz elsősorban országúton, de az utóbbi hetekben terepen is gyűjtöttem a kilómétereket. a teljes pályát bejártam legalábbis azt hittem. A léc ugyanott volt, de azért próbáltam menni és mindent kihozni magamból. Tudtam, hogy a gépem nem igazán erre a pályára van hangolva(a 2012 és 2013-as nyomvonal jobban feküdt), de a végkifejletnél jobbra számítottam.

A teljes távra (56 km) alig volt nevező, de mivel együtt indul minden táv és korcsoport sikerült már az első km-en több percet összegyűjteni, a sporttársak összetorlódása miatt. Az első csiki-csuki részen és a Tisza parti szakaszon is beragadtam egyesek mögé. Majd jött az a szakasz ami a felkészülésemből kimaradt, amiből én már kinőttem. És elkezdődtek a láncleesések... Az erdei utakon nyélen toltam legalábbis a körülöttem lévő versenyzőkhöz képest jelentős sebesség különbségem volt. Majd visszatérve a tanösvényre még vagy háromszor esett le a láncom, meg egy gaz ragadt fel a váltómra. És persze a kör közepén beszedett darázscsípések sem könnyítették a dolgom. Már itt elment a kedvem az egésztől, de úgy voltam vele, hogy legalább edzek egy jót.  A második körben kevesebb nyűgöm volt a technikával és már nem is kellett annyiszor előzni azért ez a kör sem volt tiszta. Majd az utolsó körben megismételtem az elsőt. Végül tök utolsóként értem be, teljesen fitten és szivem szerint futottam volna egyet, hogy lenyugodjak.

Valamiért nekem nem jön össze Mártély. A pulzusom végig magas volt, az elmúlt 3 évben nem esett le annyiszor a láncom, mint itt. Ok nem vállaltam be a Tisza parti xc. részt, de nem bánom mert a bícom se kívánta. Ahol lehetett ott nyélen mentem. De az valahol nem ok, hogy míg Szálkán 87 km-en 20 percet kapok a legjobb bringástól (a tökölést nem számolva inkább 15), addig itt minden körben legalább 11 percet kaptam az elsőtől.