Ez az első blogbejegyzésem, nem tudom mennyien olvassák, de egy próbát azért megér. Kíváncsi lennék másoknak mik a tapasztalataik, kialakul-e egy jó kis vita a témában.
A holtpontok főleg azoknál jelentenek problémát, akik edző nélkül, de még inkább akik még ráadásul egyedül is edzenek.
Persze aki célokkal rendelkezik, az készít a cél elérésére valamiféle felkészülési tervet. Nagy kérdés, hogy mennyire tudja ezt betartani, mennyire hallgat a szervezet üzeneteire, hogy "állj már meg, pihenni akarok", vagy "ez hobbi, ne szenvedtess már annyit, ülj le inkább a tv elé". Ilyenkor vagy arra gondol, hogy "idén ezt és ezt az időt akarom elérni", vagy "meg akarom verni xy-t, és ez csak úgy megy, ha keményen edzek".
Hol van az a pont, amikor a kényelmesebb énemre hallgathatok? Mennyi alvás lehet mentség a vekker lenyomására? 5? 6? Mikor van az, hogy többet ér kihagyni egy-két edzést, azért hogy visszajöjjön a kedvem a többihez? De ha túl sokszor szegi meg az ember a saját terveit, egy idő után már maga sem veszi azt komolyan...
Üdv!
Ha ezekre a kérdésekre csípőből tudnánk a választ, munkanélküli lehetne az összes edző, sportpszichológus, sportorvos, sporttudományi szakember :)