na ez is egy jó kis hét volt.. bár szó, mi szó, azt férfiasan bevallhatom, hogy a múlt heti barlangos túrafutástól 3 hónap kihagyás után totál leamortizálódtam.. vagy attól, vagy már bennem volt, vagy mindkét dolog miatt kiütött rajtam az influenza, kicsi hőemelkedés, ronda köhögés, torokfájás, teljes legyengülés stb.. hiába tömtem tele bucira a fejem vitaminnal..sikerült is átadnom a család egy részének.. szóval küzdöttem a hét elején és vasárnap után csak csütörtökön futottam elöször..

a múlt heti túrafutás viszont anniyra tetszett, hogy rögtön erre a hétre is beterveztem a margita 20-as távjának a lefutását. itt csak 460 m szint volt, így kicsit nyugodtabban vágtam neki, újfent remek kis társaságban.. a köhögésem csillapodott kissé és az erőmet is nagyjából visszanyertem, de azért nagyon lightosan terveztem, mint ahogy az egész rehabos első 2-2,5 hónapot.. szerencsére ez így is sikerült..

a túra eleje és vége "szokásos" aszfalt, városkörnyéki, de a közepe baromi szép kis szaksz volt.. emelkedőkkel, sárral, homokos lovaglóösvényekkel, hangulatos erődrészekkel, összességében jól futhatóan.. kevés ellenörzőponttal (3), de nagyon kis korrekt elllátással (csoki, tea) 2:26 alatt futottok a 20,3at, de nagyon ráérősen, minden emelkedőt gyalogoltunk és még talán máskor is.. ennek köszönhetően nem fáradtam el egyáltalán, nincs amortiza, a náthámnak nem tett rosszat (remélem).. így ma futottam is egy lazább szigetkört..

egy kis bökkenő azért volt a túrán, mégpedig, hogy elvesztettem a kocsikulcsom :(((, amitől rendesen beparáztam és amíg nem jött meg pestről gödöllőre a második kulcs, nem nagyon akartam elmozdulni az autó mellől, kiizadva, átfázva (mindenem az autóban volt :o).. miután megjött a második kulcs, visszamentünk az aszfaltos gödöllői szakaszra, de nem találtuk..már el is búcsuztattam a 10 centis avarréteg alatt, mígnem ma reggel egy gyors ötlettől vezérelve felhívtam a főszervezőt (számát a netről néztem:), és megkérdeztem félénken, h nem találtak-e egy autókulcsot az erdőben.. és vannak "csodák", de! valamelyik ellenőrzőpontnál rántottam ki az itinerrel együtt és az ottani pecsételők találták meg. ezer köszönet nekik és a szervezőknek a figyelemért és a korrektségért!!! összességében happy end-el zárult az egész, de persze nem csak ezért lesz maradandó túra :)