Ötödmagammal kitaláltuk, hogy idén elindulunk váltóban a Spar maratonon. Én már kétszer mentem itt 30-asokat, tehát nekem a váltó nem igazán jelent kihvást. De jó munkatársaim közül nem mindenki fut rendszeresen. Hanem senki.

Nos, a következő bejegyzés(ek)ben ennek a történetére derítünk fényt, de lineáris módon. Azaz majd igyekszem folyamatosan írni a történetet. (Ami lehetséges, hogy csak egy fejezetből fog állni)

Tehát a kollégákkal kitaláltuk, hogy induljunk a Spar-on váltóban. Igen, ez jó ötlet, de ahhoz edzeni kell. Akkor edzünk. Mivel minannyian a professzionalizmusunkról vagyunk ismertek először is megszavaztuk, hogy melyik nap legyen az edzés. Én ugyan mondtam, hogy heti egy nap semmire sem elég, de egyelőr úgy néz ki, hogy mégis csak ennyi jut erre. 

Nos, Dokker azonnal kijelntette, hogy ő nem fut, mert utálja az egészet, és kezdetben lélekben, később majd esetleg bringával is támogat minket.

Laca sunyított, és nem is jelölt be időpontot, hogy mikor lenne neki jó, és haza is húzott az edzés napján jó korán. Máskor mindig legalább este 7-ig restartolgat oimotorokat, meg apache lábakat, de most tiplizett 4-kor.

Kozó napok alatt építette fel a sztoriját, hogy miért nem tud jönni. Először még úgy volt, hogy mindenképp jön, aztán kedden jelezte, hogy lehet, hogy délelőtt otthonról dolgozik, mert jönnek a kőművesek. Végül csütörtökön egyáltalán nem jött be.

Roló hozott edzőcuccat, és készült is, de fájdalom, az indulás előtt 5 perccel tudta meg, hogy el kell mennie valami notebook-táskáért azonnal-

Volt még egy srác, akit csak áttételesen ismerek, és jött volna, de neki meg pont akkor lett egy megbeszélése, mikor indulni kellett volna.

Ígyhát ketten maradtunk legények a vártán. Sajti és én. Na nem baj - gondoltam - Sajti legalább edzett sportman, akkor vele lehet kicsitt erősebben edzeni. 

Tehát csütörtök, Népliget. Mint köztudomású, nekem kellett edzéstervet kiötleni. Gondoltam, majd csinálunk egy kiskör bemelegítést, meg egy kiskör laza résztávot, csakhogy megérezzék a pranksterek, hogy a futás nem csak abból áll, hogy vánszorgunk, vánszorgunk, vánszorgunk.

Mivel végül ketten maradtunk (két igazi, belevaló, tökös Hattrick menedzsersrác) a betervezett edzésemet kibővítve futottunk egy kiskör bemelegítést, majd egy 2 lámpa plötyi/3 lámpa lendületeset. Végül még ráhúztunk plusz egy kör levezetést. Ez volt így 7.8 killer

Én aztán még hazakocogtam ami plusz 5 killer lett. 2.5 a Rákóczy-hídig, és azon át hazáig mégegyszer ennyi.

(Aztén még egy óra séta a fiúkkal és lányokkal brrrrr)

Nos, így zajlott ez első felkészülési nap. Reméljük nem lesz egyben az utolsó is...