Végre egy túra ahol sokáig aludhattam a rajt előtt. Csak 7:00-kor keltem fel, és másfél óra alatt szépen a rajtban is voltam már. 8:55-kor indultam futva, és megtudtam hogy több mint 450 ember már előttem van. Megértem, hiszen gyönyörű idő van, addig örülök amíg ez így marad, bár jövő héttől már nem sok jóval kecsegtetnek a meteorológusok.

Erős tempót szerettem volna most menni, kíváncsi voltam mit tudok jelen állapotomban. Még a Fekete-fejre is felkocogtam megállás nélkül. Itt már sorban értem utól az embereket. Sajnos itt 5 percet kellett sorban állni a pecsétért, de ez nem verseny, türelmesen kivárom a soromat. Erős tempóban futok tovább, sorban érem utól az ismerősöket. A Remete-hegyre fölfele talán életemben nem szuszogtam így mint most, a végét már lehetetlen futni. Ezután irány le Budaliget fele, majd föl a Kálvária-hegyre. Ahol meredekebbé válik ott a futás-gyaloglás kombót veszem elő. Hármashatár-hegyre sem megy végig a futás, a hegyi edzéseket gyakorolnom kéne.. (18,4 km - 2:00) Nem rossz ez még így sem.

Utána lefele elvesztjük jópáran a K-körséta jelzést, itt is elmegy jó 6 percem. Elég gyenge ez a jelzés. Utána ismerős meredek a S-n lefele, majd a Határ-nyeregnél egy megtévesztő szalag miatt állok meg, de jó a memóriám, így beugrik hogy ahogy leérek a nyereghez egyből balra visz a K-. Innen vadiúj jelzések visznek tovább, majd irány az Árpád-kilátó. Szép a kilátás, de most sietek. Lefele ismét visszanyerem rövid időre az erőmet, majd amikor jön később a meredek aszfalt, sajnos nem megy már csak erős gyaloglással. A régi Z+ sose akart véget érni, mindig sunyin emelkedett. A végefele már egész szépen kidőltem. De így is sikerült egy jó időt futni, 2:58 lett a vége. Sok szint volt a túrában, és azért örülök ennek az időnek.

Köszönöm az MVTE-nek a túrát, és ma kb. 460-en jöttek ki Robi tiszteletére. Bár én Őt nem ismertem, de amiket olvastam a célban kis tájékoztatókat, meg itthon is átelemezve az itinert sajnálom nagyon hogy egy ilyen tevékeny embert ragadott el a sors.