Úgy gondoltam, mielőtt nekivágok az ultrának lefutok egy félmaratont. Volt rá 2 órám hogy be tudjak nevezni a hosszúra. Nagyon jó erőben éreztem magam, a 630 m szintkülönbség ellenére is sikerült egy 1:42-t futni. Kb. 14 perces 3 km-es köröket mentem, amivel teljesen elégedett voltam.

Monoton Ultramaraton 

No ez már kemény dió volt a javából. Este 8-kor sikeresen elindultam. Később Ibolya csatlakozott hozzám. Egész este együtt haladtunk, így gyorsabban telt az idő. Éjszaka abszolút nem volt holtpont, jól éreztem magamat végig. Ahogy sejtettem hajnalban, amikor kivilágosodott akkor kapott el egy nagyobbacska, de sikeresen átvészeltem, sőt reggel 7 órára úgy megjött az erőm hogy kb. 3-4 kört sikerült is futni. Ezután elfáradtam, főleg fizikailag, és végig gyalogoltam, de azért tempósan. Délutánfele névrokonom, Dani csatlakozott hozzám, és innen egészen a végéig együtt haladtunk. Az utolsó 15 km már szenvedés volt, a talpam sajogott, és mint kiderült két kisebb hólyag is lett a legrosszabb helyen. Mindenki már ki volt purcanva az ultrásoknál, volt aki izomból elfutott már mellettem (olyak akiket még sosem láttam futni :) Felőröli az embert ez a 126 km. Én már lépni is alig bírtam nemhogy futni. Felhők gyülekeztek, volt még 3 köröm. Belehúztam, és épphogy beértem az eső előtt a célba, sikeresen teljesítve a túrát, 22 óra 59 alatt, de még nem volt vége ugyanis jött a

Monoton Minimaraton

Ahogy beértem az ultrán a célba óriási vihar kapott el, de ez sem tántoríthatott el attól hogy még egy minimaratont menjek (3 km). Még át sem vettem az ultra díjazását, már futottam is a minit. 149 km-rel a lábamban még sikerült egy 14:25-ös kört futni :-) Rongyyá fázva, széjjel ázva értem be a célba, és megkaptam a 3 díjazást. Hazafele kicsit érdekes mozgásom volt.

Falasok(k) 50

Reggel 7 órára állítom az ébresztőt hogy valamit azért tudjak aludni ez a kemény szombat után.Fölkelek, kinézek az ablakon, esik.. Visszafekszek, gondolkodok.. Budapest Kupa futam, 3. teljesítés lenne. Sikerül magam valahogy ébresztőre bírni. Hiába aludtam vagy 8 órát, úgy érzem magam mint valami zombi. A villamoson is majdnem elalszom. 8:15-kor indulok a túrán, természetesen gyalog, mivel örültem ha így megcsinálom. Év elején még larzen pályacsúcsát szerettem volna megdönteni, de egy ilyen hétvége után gyorsan el is felejtettem. Egyedül indulok neki, majd kb. 500 m múlva petami rohan utánam hogy szeretne csatlakozni. Gondoltam miért ne, amúgyis egyedül lehet elaludtam volna vmi árokban. Szép lazán haladtunk a nagyon sáros, technikás terepen. Az emelkedők is a lejtők is egyaránt fájtak már, de azért haladtam valahogy. Több helyen megálltunk sörözni, legalább egy kicsit felfrissültem. Amúgy nagyon élveztem a túrát, gyönyörű helyekre visz el ez a túra. A Virágos-nyereg előtt a frissítőpontnál otthagyom petamit, kicsit sietősebbre veszem, innen egyedül haladok a célig, és itt is sikerül bezsebelni a díjazást + a Hárs-hegyi hétvége kitűzőjét is.

Kemény hétvége volt ez, rendesen elfáradtam, de mára stabil mozgásom van már, így nincs akadály arra hogy hétvégén kicsit kitekintsek külföldre az Óriáshegységi 100-asra :-)