Tatabánya 30
Kezdem azzal hogy a táv mint a célban kiderült 34 km körül van, de amíg általában lefelé kerekítünk addig nekem sosem gond, sőt kifejezetten öröm, mert ennyivel tovább tudok a természetben lenni. Senkit ne tántorítson ezáltal el a túra, mert gyönyörű az útvonalvezetés!
Reggel 7:00-kor indultam el. Most bevallom őszintén a kupára hajtottam, de hát egy amatőr nem edző futónak nem sok esélye van olyakkal szemben mint például az előttem elinduló Fridman, vagy Csőre Ernő. Vagy mégis?? Mindjárt kiderül.Nem vittem semmit magammal, csak egy fél literes magnéziumitalt és két műzliszeletet. Csákányospusztán rafter és Beugró Lány pontőrködtek. Mire az utóbbi észrevett, már csak messziről integettem egy nagyot :)
A Mária-szakadék gyönyörű rész, örülök hogy itt vitték a túrát, nem a fölötte menő K+-en. Nemsokára már a K+-en kellett menni Körtvélyespuszta házacskái között. Bevallom kicsit féltem ettől a résztől, mert amikor a Hadak Útja 88-at csináltam akkor nagyon gyengén volt festve (visszafele jöttünk ott), de most örömmel láttam hogy újak a jelek viszonylag, és a TB 30 táblák szuperül voltak kihelyezve. Ezt amúgy az egész túráról el tudom mondani hogy a táblák mindig jó helyen voltak. Fridman már ellépett, viszont én ott lihegtem Ernő nyakán.
Új-Osztásnál egy villámgyors pecsét, és futás tovább a Z-n. A Sárkánylyuk-völgy még most ébredezett, a reggeli köd éppen felszállóban volt. Emiatt rendesen le is hűlt a levegő. Sajnos mivel a vérkeringésem rossz, a jobb kezem iszonyúan fázott, és már lassan úgy éreztem hogy teljesen LeFaGySz (ez itt a reklám helye), de végül túlvészeltem ezt a szituációt is. Szalagozott úton érek be Vérteskozmára, itt a Snégyzet jelzésre váltok. Ernőt utólérem, szerencsénk van, jön egy autó megkérdezi hogy a túrán vagyunk-e. Egy határozott "igen" után kiderül hogy ők még a pontőrök, csak kicsit hamar jöttünk :) A pecsét megvan, nyomás tovább. Ernő kilép, én maradok a saját ritmusomnál. Hosszúnak tűnő út után érek Várgesztesre. Sokszor jártam erre, nagyon tetszik nekem ez a kis falucska. A vár, a helyi kíváncsi lakosok, a falu végén a tó. Ezek emlékek, és én ezekből élek :) Végigrobogva a falun úgy látom hogy hamar érkeztem, pontőr még sehol. :) Sebaj, nyomás tovább.
Innen kezdődtek a kicsit keményebb szintkülönbségek, először a Zsigmond-kő mellett megyek el, majd a Mátyás-kutat is elhagyom. Hamarosan újabb kúthoz érek, ami ellenörzőpont is lenne, ha nem rohannék ennyire, mert a pontőrnek itt is hűlt helye még :-) Jól érzem magam, bár erős tempót nyomok. Ernőt itt már csak a hosszabb egyenesekben vélem felfedezni egy rövid ideig. Vitányvár mellett elhaladva azon gondolkoztam hogy fel kellett volna mennem a másik túra (Fel a Vitányvárba) kitűzőért, de most jól álltam idővel, és Ernő sem volt nagyon messze, sosem lehet tudni mi történhet még. Utólérem M.Attilát aki még a 20-ast csinálja, de megy még a 30-ra is :) Pechemre egy jó meredek emelkedőn érem utól ahol épp nem futok. Csodálkozott is Attila hogy miért gyalogolok.. Ne szépítsük, elkezdtem érezni a lábamat..
Ismét a Mária-szakadékhoz érek, tömegesen jönnek szembe a még most induló 20-asok. Itt meg sem álltam gyalogolni a kisebb emelkedőknél sem, a végén azt hiszik hogy eltévedtem, vagy elhagytam a papírom :) Így csak néhány értetlenkedő kérdezte hogy én mit keresek itt. Csákányospusztára érve szomorúan konstatálom hogy nem lesz már 3 óra alatt a túra, így innen kicsit visszább veszek, de mint kiderült kár volt, mert elszámoltam magam és ha még megtoltam volna erősen becsúszhattam volna. De elkezdtek működni az ízületek is, így ez is gátolt a gyorsabb haladásban. No de hát kit érdekel amikor egy szuper időt sikerült így is menni.
Összehoztam egy 3. helyet. Fridman 2:51-e elképesztő. (azért leleplezett Szilvi hogy miket meg mennyit futsz mostanság naponta) :) Csőre Ernő is nagyon szépet ment, épphogy becsúszott 3 óra alá.
Nekem pedig itt a mai nap termése:
34 km (800 m szint) - 3 óra 04 perc - 11,08 km/h :-)
ui: Ja, így most mind a hárman 9 év pályacsúcsát döntöttük meg :-)
én is tekergek szerte széjjel ,de amennyi helyen már Te voltál !!! ,hát irigylésre méltó komolyan .Addig menj mig nincs caládod ,mert ha már a gyerekek sírnak otthon ,bizony nem lesz ennyi időd :))
Jó az írás is... gratula ,szomorra én is megyek ,,,de majd csak a lábnyomod után ;)