Negy úgy alakul az év, ahogy azt szeretném. Legalább is egészségügyileg. Túl vagyok már egy mellhártya gyulladáson, egy vese gyulladáson és ami miatt most nem tudok semmilyen sportot űzni az a kiújult nyaki gerincsérvem. Sajna.
Ne higgyjétek, hogy panaszkodni akarkok, de muszály leírnom, ha később keresem, miért volt ez a sok-sok ártalmas kihagyás.
Sajna a sérv olyan erős fájdalom kíséretében jelent meg, hogy egyetlen testhelyzetben volt elviselhető az életem: hanyatfekve! Szerencsére ismerek egy aranykezű embert aki lassan helyére teszi ami nincs a helyén. Legalábbis a gerincem környékén. Most már talán gerinces ember leszek.
Most itt vagyok, mármint az EO-n, de nem akarok nagyon körül nézni, mert fáj a szívem, hogy én nem tudok olyan edzéseket beírni amit szeretnék. Ha újra kezdem akkor is kell legalább 1 hónap, hogy formába jöjjek. Reményeim szerint a jövő héten egy laza, lassú futás-séta-futás kombinációval már tudok kezdeni.
Nagyon kell a futás, mert a stressz lassan elnyel. Mozgás nélkül megbolondulok. Alig várom, hogy megint teljes valómban itt lehessek.
Ó, Te szegény, akkor kijutott Neked rendesen. További gyógyulást, és remélem, idénre befejezted a betegeskedést.