Büszén jelentem, hogy immár 5. napja teljesen száműztem a finomított cukrot az étrendemből, és kirobbanó formában vagyok! Lehet, hogy ez csak placebo, de akkor is jó! :) A finomliszttel is hasolnóak a terveim (bár eddig is szinte csak süti formájában volt jelen az életemben, ami ugyebár a cukor miatt ki is esett). Mivel a normál súlyom felett vagyok 2-3 kilóval, az a tervem, hogy ezektől mihamarabb megszabadulok, mert így nem érzem túl jól magam.
Tegnap feladatos futás volt, 3x3 perces gyorsítással 6 km. Sokkal jobb úgy felgyorsulni, hogy az ember tudja, meddig kell még "vágtatni" a kis lazításig. Eddig nem nagyon volt ilyen az edzéseimben, ezentúl lesznek (a program után is).
"Futópartnerem" végleg feladta, tegnap közölte velem, hogy "nem neki találták ki" a futást... Erről jut eszembe, kedves olvasó (ha vagy), ti, ha találkoztok más futókkal edzés közben, köszöntök neki? Mert nekem eddig tök természetes volt, hogy a sorstársaimat egy buzdító mosollyal és egy "Helló" vagy "Jó napot!"-tal üdvözöljem, de tapasztalataim azt mutatják, hogy másoknak ezek a gesztusok meglepetést okoznak. Sőt, egy pasi konkrétan mindig (azaz eddig 3szor) keresztül néz rajtam...
Ma, bár nincs benne az edzéstervben, tornázok egyet a Rubintossal... még a végén elfelejtem, hogy máshol is vannak izmaim! :)
Cukor, futás, miegymás...
15 hozzászólás
15 hozzászólás
Egész olvasótáborod van!
Én is szoktam köszöni, gyakorlatilag mindig fogadják, és visszaköszönnek! Ha előttem futnak, utolérem őket, és beszélgetek velük néhány mondatot.
A 2-3 kg nagyon minimális különbség, szerintem le fog menni önmagában a futástól, és a tornával! Bárcsak senkinek nem lenne ennél nagyobb túlsúlya....
Futással, és fogyókúrával egyszerre tessék vigyázni!
:) Köszönöm a válaszokat!
Hmmm... igaz. Igazából nem veszem magamra, csak tudni szerettem volna, hogy csak én vagyok e ennyire "nyílt".
Tudom hogy nem sok, dezért mégse legyen már ott! :D Amúgy nem a fogyás a célom(az csak a mellékhatás), hanem az egészségem megőrzése. Nem éheztetem magamat, és ha valmi ellen nagyon tiltakozik a testem, akkor veszem az adást, és abbahagyom.
Ez a köszönés érdekes dolog. Felénk kb senki se fut, így nem kérdés :P , de pl túrázva mindig köszönök és általában visszaköszönnek. Forgalmas helyen, pl Margitsziget, mondjuk furán venné ki magát, hiszen sokan futnak, folyton köszöngetni kéne :)) Ismeetleneknek inkább csak inteni vagy bólintani szoktam, esetleg egy röpke helló....
Más: csak én látom a blogodat "rejtjelekben"?
Te jó ég, öt nap süti nélkül... Kemény vagy, hallod-e? :)
A + 3 kg miatt mondtál le az édességről, vagy más okból?
Nekem időnként azért jól szokott jönni némi szőlőcukor, ha nagyon kiürítem magam edzés közben. Meg reggelente egy édes kávé, az induláshoz. Elég gyorsan felszívódik, nem kell órákat szédelegni minimum szintre esett vércukorral, amíg a zabpehelyből felszívódik valami szénhidrát. Az ilyenek sem hiányoznak?
Felénk se futnak túl sokan, épp ezért jó néha a sorstársakat látni és köszönteni őket. A Margitsziget tényleg más, ott kb minden 10. méternél köszönni kéne.
A rejtjelekről enm tudok nyilatkozni, én normálisan látom. :S
Nem az édességről, hanem a cukorról mondtam le. Édességet most is eszek csak más formában: túrót naranccsal, aszalt áfonyát, stb... meg ha olyanom van, kísérletezek valami cukormentes, zabalapú sütifélével, amit sztíviával édesítek. Egyszer már száműztem a cukrot az étrendemből, és soha olyan jól nem éreztem magam a bőrömben. Csak az első 2-3 nap a nehéz, ha azon túlvan az ember, akkor már nem is lesz igénye rá. A kávét és a teát natúran ittam eddig is, edzés közben meg nem nagyon szoktam enni (de ha igen, akkor banánt). Inkább az okoz nehézséget, hogy képtelenség beszerezni 100%-ig cukormentes ételeket. Egy sima natúr joghurtba, de még a sonkában is van!
Süti nélkül szörnyű lenne az élet!
Zab alapú sütiféle? Hááát....inkább megmaradok a somlói galuskánál! ( persze sok tejszinhabbal)
Úgy vettem észre, direkt ilyen rejtjeles, tök vicces! Először lestem, majd néztem, hogy válaszolnak, aztán ctrl-c, ctrl-v és a rendes szöveg jelent meg a vágólapon...
Otthon mikor rendszeresen futottam és mindig összefutottam ugyanazzal a futóval, egy idő után egyszer csak rámköszönt, majd én vissza, legközelebb nem mert köszönni, vagy nem jött jól, hogy ugyanazzal a "hello" val válaszoltam... Olyan reflex-féle volt. :)
Édesség alatt a finomított cukrot értem. Én is szoktam természetesen gyümölcsöket, édesítés nélküli lekvárokat enni, de azokból egy örökkévalóság, mire felszívódik a fruktóz. Eléhezés határán az nem jó.
Persze, mivel az inzulinod nem ugrál ilyen finomcukortól mentes étrend mellett, gondolom, élettanilag jobb hatású ez, de ah csak ilyeneken él az ember, és edzeni is akar (normálisan), akkor ezekből nagyon-nagyon oda kell figyelni a folyamatos utánpótlásra. Milyen gyakran szoktál enni, vagy ezt a folytonos utánpótlás részt hogy oldod meg?
A zabpelyhes sütemény amúgy nagyon finom. Mézzel-mazsolával is lehet készíteni, bár nem tudom, az belefér-e nálad, lévén ezek is a gyorsan felszívódó kategóriába tartoznak.
Bozót, nálam is rejtjeles, de notepadbe kimásolva olvasható. :)) vmiért a böngésző más kódolást próbál használni a megjelenítéshez..
Persze ki tudom másolni, csak azt hittem, nálam van a hiba, mert más nem említette. Amúgy igencsak fura, mert nem kell notepad, ha ide a hozzászólás mezőbe (vagy bárhova) teszem akkor is olvasható
Kedves necromedve, futás előtt 2 órával szoktam általában ebédelni valami kiadósabbat, pl rizs/ krumpli, hússal, stb... ezeknek magas a glikémiás indexe, tehát elég gyorsan felszívódnak. a gyümölcsökben is van valamennyi glükóz a fruktóz mellett, tehát azok is biztosítanak valamennyi energiát. meg nagy kedvencem egy kenyérféle, amit én csak "laposkenyér"nek hívok, mert nagyon vékony egy szelet. Teljes kiőrlésű, és elég tömör az állaga. az megpirítva és egy kis mézzel bolondítva szintén elég nagy energialöket. nincs konkrét étrendem, azt eszem, amire érzem, hogy szükségem van. ja, és szedek multivitamint (elég nagy dózisban), ami csodákat művel. sokkal energikusabb vagyok tőle, a koncentrációm is javult. :)
A "kódolós" problémár azt hiszem, megoldottam. A frissebb bejegyzések elvileg már olvashatók...
Persze, hogy van olvasó! Hát sokan köszönnek, sokan meg félrenéznek, hogy ne is kelljen fogadni... van, hogy köszönök nagyot, és még akkor se biztos, hogy visszaköszönnek... a futók is csak emberek, épp úgy viselkednek, ahogy az életük más területén... bár azt gondolnánk, hogy sporttársként másképp viszonyulnak. Mondjuk én akkor is köszönök a futóknak, ha az utcán járva elmennek mellettem.. nem is értik... Hát annak a pasinak meg nem jössz be, vagy szégyellős... :)