Egy évvel ezelőtt regisztráltam ide be. Azóta elég sokat sportoltam az elmúlt évekhez képest. 95%-ban naplózva is lettek. Tök jó, hogy vissza tudom nézni, mikor mennyit, hol mentem. Van azonban néhány dolog, amit nem tudok lenaplózni. Azt a mérhetetlen mennyiségű segítséget, szeretet és önzetlenséget, amit tőletek kaptam. Az elmúlt évben megismertem három nagyszerű társaságot, és számtalan nagyon jó embert. Először a futériások fogadtak maguk közé, amikor Tatán együtt toltuk a maratonváltót. Hihetetlen szuper nap, azóta is boldogan gondolok vissza rá. Iszonyat jó a társaság, már már mondhatni egy család vagyunk. Aztán augusztusban a jótifutin az ultrafutók vettek a szárnyaik alá. 4 nap felhőtlen szórakozás volt, ahol a nagyszerű ismerősök mellet rengeteg tapasztalatot is begyűjtöttem. Aztán tegnap este becsatlakoztam az aktuális úszó váltó csapatba. A hatás a szokásos: rengeteg jófej ember, mindenki próbál segíteni a másiknak, rengeteg dicséretet és tanácsot kaptam, amik nagyon jól estek. A versenyen nyert bronzérem pedig méltó ajándéka az egyéves születésnapomnak.
És akkor a teljesség igénye nélkül megemlítenék néhány embert, akik nagy hatással voltak rám az elmúlt egy évben:
Elsőként a "család" : mateve és Réthy Pali, akik a jótifutin örökbefogadtak, olyannyira, hogy szegény Végh Ati a sokadik hp után már el is hitte, hogy valóban ők a szüleim:D
V.Petra: az én drága nővérkém, akivel nyugodtan beszélhetek bármiről, örül, ha boldog vagyok, és biztat, amikor gödörben vagyok
potther: a kisöcsi, akire féltékeny lehetek. Büszke vagyok rá, hogy ismerhetem, mert piszok kemény a srác és céltudatos.
a nagy futók:
pecsenye: az igazi futógép, szerintem nem is ember, számomra még felfoghatatlan a kitartása, mind a futásban, mind a segíteni akarásban. A jótifuti már már egybeforrt a nevével. Rengeteget tanultam tőle a 4 nap alatt, amíg együtt futottunk.
böki: az igazi pókerarc, aki legfeljebb egy kósza vigyort engedett el, amikor már mindenki gurult a röhögéstől, ja és természetesen úgy kell belőle minden szót kihúzni
TÉZÉ: a kilométerfaló, aki folyton csak fut és kezetfogni is csak az edzés végén lehet vele
pátyalsó: villámlábú, szeretnék egyszer olyan tampóban futni hosszútávon, mint ő
bozót: megmondó-kapitány, nem kertel, kimodnjda, mit gondol, de leginkább csak okulni tudok ezekből is
runka, snecike, picikata, eperszem, rodriguez: mindig felnézek rátok, mert tudom, hogy rengeteget dolgoztok, utána még ott van a háztartás is, de mégis mindig tele a naplótok edzéssel.
ewil: a főnix, aki a hamvaiból született újra. hasonló cipőben járunk, mindketten sok évnyi aktív bagózást dobtunk el és kezdtünk el sportolni. Elszántságát mi sem bizonyítja jobban, hogy már egy IM címmel is dicsekedhet
smarcsu: nagyon jó úszó és roppant segítőkész. Azalatt az egy óra alatt, amit együtt úsztunk többet tanultam, mint az elmúlt másfél évben. A pihenő idejében is azt nézte, hogy mit lehetne javítani a technikámon, és gondolkozás nélkül felajánlotta az úszósapkáját, amikor látta, hogy az enyém alkalmatlan a fejeshez
G.Ildi: az offő, aki hajnal 3-kor is még azon igyekvődött, hogy a a megvariált stratégia működjön, mindenki kívánsága teljesüljön a pihenőidőket illetően.
És még sok-sok jó ember, akiknek a felsorolásához holnap reggelig körmölhetnék.
És a legnyagyobb köszönet azt hiszem pennek és sepinek jár, akik napmint nap heggesztik az oldalt, hogy mi tudjuk tartani a kapcsolatot, meg tudjuk osztani egymással örömünket, bánatunkat, sikereinket és kudarcainkat.
Az utolsó mondatodat visszhangoznám feltétlenül! Neked pedig boldog EO-s szülinapot!
Jaj, nagyon nem szeretnék megmondó embernek látszani :o Szókimondó...igen, általában nem kertelek, de próbálom úgy tenni, hogy ne bántsak meg senkit. Olykor sikerül, máskor...hát olyan is előfordul :o)