21 hozzászólásEz a hetem többféle tapasztalatot és sikert is hozott.
Terepszemlét tartottam a Mosoni-Duna parton futóhelyet keresve.
Kicsit uncsi már a park rekortánja, arról nem is beszélve mivel egyre többet futok, elfelejtem a körök számát.
Próbáltam betonon, eszméletlen kemény, ezt a helyet kikerülöm.
Aszfalton és a kavicsos töltésen remekül ment.
Szombaton kimetünk a Püspökerdőbe, igaz elvétettem a belső kört, de végül nem számított, mert aranyember jött utánam bicajjal, mérve a távot.
Azt gondoltam, ha belegyalogolok sem csinálok belőle ügyet, de végül hihetetlenül jól ment.
Már kezdett sötétedni, csípkednem kellett a cipőimet, nehogy kiugorjon az erdő fái közül a Hétszünyű Kapanyányimonyók, de csak korrekt kutyákkal és gazdijukkal találkoztunk.
Aranyember diszkréten követett, már meg akartam tőle kérdezni talán szégyell-e, de rájöttem jobb így, mert nem állna be a szám, ha mellettem tekerne.
Így pont olyan volt, mintha egyedül vágtam volna neki a távnak.
Mikor kiértem a töltésre már lement a nap, az út végén ott volt a kivilágított városom, mint célpont, a madarak hálósapkában kívántak jó éjszakát egymásnak, fantasztikus érzés volt.
Végül sikerült a 4500 m-t folyamatosan végigfutnom 28 perc alatt.
Most szívesen mondtam volna, hogy menjünk még egy kört!!!
Vasárnap erre a marha jó 20 fokra beterveztünk a szomszéd falukba egy kis terepes sétát, végül 7 kilit mentünk, nem rohamiramban, de térderősítőnek jó volt.
Szuper! Gratulálok, nagyon jól mentél! S ne feledjük, hogy a korrekt kutyákat gazdival együtt meg kell becsülni. ;)