Anno gyaloglással kezdtem, így ehhez is vettem cipőt az óccsó áruházban.

Rekortánon nem is volt gond a kocogással, de aszfalton éreztem a csontjaimat, hiába itt már kevésbé működött a sarokcsillapítás, más meg nincs benne.

De van nekem egy "aranyemberem", aki látva milyen elszánt vagyok, szponzorált.

Hát idén előbb jött a Jézus, de nem bánom.

Első utam a legközelebbi sportboltba vitt, ahol az eladó egyet körözve  a kezével megmutatta a polcon a futócipőket. De meszet nem ettem, hogy kidobjak egy csomó pénzt aztán meg nem tudom mit vettem. Talán később majd kikupálódok és futócipő ügyben sem lehet megvezetni.

Visszaültem a kocsiba és átautóztam  a város másik végébe a spuri boltba, itt aztán nem lehet panaszra okom.

Kb. 10 cipőt próbáltam.Minden kérdésemre választ kaptam. Végül egy nike pegasussal jöttem haza.

Ha valaki most sznobizmussal vagy legalábbis márkaimádással illet, nagyot téved, semmi pipás, háromszögű csíkos vagy ugró cicust ábrázoló cuccom sincs, nem tartottam eddig sem fontosnak, ha behúnyt szemmel próbálok is ezt választom.

Ma reggel már annyira kíváncsi voltam, milyen benne futni , alig vártam, hogy hazaérjek az éjjelből, kb 2 kilis távot kocogtam benne próbaképp. Az aluljáró lépcsőin a szöcskék is megirigyeltek volna. Utoljára 10 éves koromben éreztem ilyen jól magam, remek volt, pont akkor kelt a napocska, az összes álom kiment a szememből, azóta is fent vagyok... Holnap kíváncsi leszek egy rendes edzésen hogyan viselkedünk.