hát ez tök jó hozzáállás, alaposan megtervezted értelmes elvek alapján hogy mit edzesz, és tartottad magad hozzá! csak így tovább és hajrá!!

amúgy, gyaloglástól nekem is sikerült már a runner's high (=hipnózisszerű állapot, és tökmind1 hány kört mész 1 kis uncsi pályán), de csak nagyon tempós gyaloglástól, főleg hegyen felfelé. :)

és sztem nem ciki gyalogolni a futók között. ahol edzek a rekortán pályán ott is láttam már gyaloglókat és nem gondoltam semmi rosszat róluk.

még vmi. az 59kg hogy jön ki? nagy izmok? én is 163cm vagyok de el nem tudom képzelni hogy 59 kilósan is úgy nézzek ki mint most. de nem is vagyok izmos, tök mind1 mennyit futok :).. más meg 42kg hasonló testmagassággal, és azt se tudom elképzelni, mert sztem csak 0% testzsírral menne, akkor meg már nem élnék. :D

szóval a BMI tényleg nem egy vmi pontos valami...

Szerintem az ilyen kezdés jó példa mások számára is. Így kell csinálni. Sokszor látok kezdőket, akik edzetlenül, túlsúllyal futni próbálnak. Nekem ezt még nézni is fáj. Nem az a baj, hogy fáj, hanem hogy nagyon rosszak az esélyeik, vagy elmegy a kedvük, úgy szenvednek, vagy, rosszabb esetben, még kárt is tesznek magukban.

Én tudok futni is, de ennek ellenére szeretek gyalogolni, sőt, jobban szeretek, csak túl teljesítménykényszeres vagyok ahhoz, hogy ne fussak. Van ebben is kihívás, hallottál pl. a teljesítménytúrákról? Ha esetleg nem, keress rá, hátha megtetszik.

Csak gratulálni tudok az eredményekhez meg a hozzálláshoz is. További sok kellemes kilométert kívánok Neked!

monerd2: most már azt is tudom mi a neve...(runner's high), pedig nem is hegynek felfelé volt. Bár ebbe  a pályába 4 kis dombocskát építettek, hogy ne legyen unalmas, ezért is szeretem. A kilóimat én sem értem. A hasamról ment le nagyon sok (a nőnapra vásárolt szövetnadrágba mind a két öklöm belefér.)  Azt olvastam amikor valaki drasztikus  diétát folytat izomból veszít, mikor visszaszedi az elveszett kilókat szinte mind zsírként jön vissza. Tehát magasabb lesz a testzsírszázaléka mint  a fogyókúra előtt, ebből áll a jojo- effektus. Viszont  ismerek olyat aki ilyen alkat mint én, de 64 kiló, gondolom sok múlik  a csontozatosn is.

Miki:igen én is látom  a kezdőket...hármat lép kocogásban, huszonhármat sétál, a múltkor négy ember volt kint  apályán akinek szívem szerint megkocogtattam volbna  a hátát, hogy ne erőltesd gyalogolj. A teljesítménytúráknak pedig utánanézek, köszi!

...és köszi mindenkinek a bíztatás

Szívből gratulálok Neked! Szerintem teljesen mindegy, hogy mennyit gyalogolsz, vagy futsz, mert a hozzászólásod alapján már fertőző mocorgás kényszered van. S azt hiszem ha örömmel tudod  folytatni, meglesz az a minimaraton is!  Azért csukd be a szemed, ha valahol egy maratoni, vagy adja az ég, hogy egy ultra távos cikket, vagy hirdetést látsz:o)

Ezt így jó olvasni. Grat!

Nagyon fontos pillanatokhoz érkeztél az életedben ;) - élvezd ki őket!

oldzubi: DDDD vajon hol és hogy lehet ilyen fertőzést összeszedni??

Aznap 3 távban indulnak, 7-21-42, néztem edzéstervet a 42-höz, kizárt, hogy valaha is megcsinállom.

Mert akkor   a másik nagy kedvencemhez nem lesz egy csipetnyi időm sem (fotózás) (hmm, a fotót és a futót csak egy betű választja el egymástól, csak arra kell vigyáznom a gyakorlatban el ne tévesszem)

Egyrészt: soha se mondd, hogy soha. Másrészt: egyesek itt elég szépen vegyítik az említett két dolgot. Csak nem profi felszereléssel, futóálvánnyal, hanem egy kis kompakttal. Azzal is el lehet kapni szépni pillanatokat, föleg, ha van elég fény, mint ezekben a szép öszi napokban az ezer színével.

Tündüs: nem kell az összes szabadidőt feláldozni akkor se, ha maratonra készülsz :) (legfeljebb nem hozod ki a max. képességeid)

Jeszi sokkal komolyabban foglalkozom a fotózással, szívesen beszélek is róla itt.

Ok, nem mondom, hogy soha...

monerd2 az én max képességeim egyenlőre szunnyadnak...de remélem előcsaklogatom őket.

Nagyon jók a képeid!!!

Szia Bogárkám!Nagy utat tettél meg októbertől! :o)

Látva a mostani eredményeidet (tudod, én viszonylag új vagyok), döbbenet ezt a bejegyzést olvasni :-).

Bő egy év futással tényleg a nulláról indulva. Én azt hittem, Te már évek óta futsz.

Óriási és hatalmas elismerésem és gratulációm :-).

(Most már csak azt nem értem, téged iskolás korodban hogy nem fedeztek fel a tesitanárok?)

Ezt tényleg jó volt elolvasni, gratula a félmaratonhoz ebben a hőségben és további jó felkészülést a maratonra! (Zoli mesélt rólad, még régebben és kiváncsiságból megnéztem a félmaratonodat most és ezt az első bejegyzést)