A Debreceni Kilométerek soron következő versenye a Haloween tiszteletére rendezett 9 kilométeres megmérettetés volt. Kevesen éreztek erőt Hajdúböszörményből a rosszra fordult időjárás és a közelgő Oxigén maraton miatt ahhoz, hogy részt vegyenek a 9 km-es versenyen.

Az időjárás szerencsére a körülményekhez képest kegyeibe fogadta a futókat, elállt az eső, csendesedett a szél, száraz pályára alkalmas cipővel készülődhettünk a rajtzónában. Busszal érkeztem a rendezvény helyszínére, a rajtszám átvétel után pedig jót beszélgettünk a debreceni futótársakkal. Megcsodáltuk a jelmezes futók armadáját, és az ötletesen kifaragott töklámpásokat. Néhány perccel a rajt előtt adtam be a hátizsákot és a kabátot a ruhatárba, és élénk ugrálásba kezdtem, nehogy megfázzak. A közös bemelegítés után beálltunk a rajthoz.

Az első harmadba sikerült elhelyezkednem, bármilyen 45 percen belüli idővel elégedett lettem volna. Az útvonal ugyanott vezetett, mint az éjszakai futás során, az extrát ismét a Nagyerdei körút jelentette. A mécses sort megspékelték a torták tetejére manapság helyezett csillagszóróhoz hasonló gyertyákkal, így még jobban hasonlított egy kivilágított kifutópályához (szó szerint). A szervezők próbálták a frászt hozni szegény futókra, nagyon jópofa volt, amikor kísértetruhában vagy élőhalott zombikén, vámpírként rohantak felénk kiabálva. Most volt nálam egy kerékpáros lámpa, így sikerült őket jobb belátásra bírni.

Az útvonal biztosítása teljesen rendben volt, 7 km környékén nem jelentkezett a holtpont. Köszönöm annak a futónak, aki mellett megtehettem egy jó kilométert. A végén pedig jött ismét, ami a csövön kifért, és sikerült bevinni az időeredményt kevéssel 40 perc alá (39:45 körül). Célkitűzés elérve, Haloween érem a nyakban, megkaptuk a beígért kosárlabdát. Gyors átöltözés száraz ruhába, meleg tea, nápolyi és irány a busz.

Jó indítása volt ez a verseny a téli futószezonnak, és jó főpróbája az Oxigén maratonnak, ahol 21,1 km lesz a számomra kitűzött adag.