nagyon régen nem írtam blogot, utoljára még tavaly a nike félmaraton után, de a tegnapi verseny megérdemli...mivel a netes nevezési határidőből éppen kicsúsztam, ezért már reggel 9kor Szekszárdon voltam...nem jártam erre gyerekkorom óta...a nevezési iroda előtti téren egyszercsak rámköszönt valaki...Márkus István...az egész program szervezője...és kedvesen útbaigazított...először nem ismertem fel, de aztán rájöttem, itt az edzésonline oldalon már "beszéltünk"...a nevezési irodában kedvesen fogadtak és pillanatok alatt a kezemben volt a rajtszám és a póló....minden kérdésemre türelmes és kézséges választ kaptam...az az igazság, én eddig csak a BSI által szervezett eseményeken indultam, Szekszárd volt az első vidéki "kitelepülésem"....meglepő volt, hogy mennyivel másabb légkör fogadott és mennyivel "fontosabbnak" éreztem magam...a nevezés után a következő órák a környék felfedezésével telt el és ismerkedtem az útvonallal...eddig is sejtettem, hogy nehéz lesz és emelkedős, de a helyszínen igazán "mellbeütős".....rajt előtt egy órával átöltözés, bemelegítés és a szokásos WC előtti sorbaállással telt....aztán 2kor elindultunk....mivel itt a szintidő 3 óra volt, úgy indultam neki, hogy nem számít mennyi idő alatt érek célba, megpróbálom "élvezni" az ismeretlen tájat...aki ott volt az tudja, aki meg csak olvassa a blogomat, annak annyit, hogy ez a 21,6 km tényleg brutális....az első szakasz még a városi utakon enyhe emelkedőkkel telt, de elérve a "borvidéket" elkezdődött az emelkedők sorozata...az utak mentén lelkesen buzdító helyi lakosok...és meglepően sűrű frissítő állomások, talán még semelyik versenyen nem volt ilyen sűrűn..több kisgyerek részvételével, akik kedvesen egy-egy buzdító szóval adták a poharakat...ráadásul öbbször fröccs is lehetett a "menü", amit én bevallom kihagytam...sosem iszom és azt hiszem elég érdekesen futottam volna tőle....visszatérve a versenyre...hatalmas emelkedők jöttek, az első kilátóhoz való felfutáskor még bírtam valamennyire futni, de mikor már másodszor kellett felfutni oda, abból már séta, pontosabban gyors gyaloglás lett...viszont minden emelkedő után jött egy ugyanolyan meredek lejtő is, amit én nagyon élveztem, ilyenkor ésszel de kihasználva minden lehetőséget leszáguldoztam....és volt ilyen jópár....az idő ragyogó volt, sehol egy felhő, csak a meleg és a tűző napsütés...ennek ellenére az első olyan versenyem volt, amire emlékszem...az eddigi pesti versenyeimen egyszerűen nem emlékeztem arra, merre futottam, csak az órák és a kilométerek maradtak meg bennem...viszont itt futás közben szó szerint nézelődtem...a tájat, a házakat, a gyönyörű kilátást, a szőlőket és a borpincéket..már nem érdekelt, hogy mennyi idő alatt teszem meg a távot.....a táv egy része kivitt a városból és volt egy különleges "helyszín" is...befutottunk egy borospincébe...a gazda kedves buzdító szavaival kísérve futottunk el a hatalmas bortartályok mellett...a pince kijáratánál meg ismét frissítés....majd újra egy egyenes szakasz jött és beérve a szőlőhegyre jöttek ismét az emelkedők és lejtők...ekkor már szinte mindenki gyaloglásra váltott a meredek részeken.....újra a kilátó és utána jött egy hosszú lejtős szakasz a 18. kilométerig...hihetetlenül jó volt kiengedni a fékeket és élvezve a szél és a sebesség "mámorát"...kedves helyi lakosok, kocsma alőtt álló drukkerek között....nem néztem az órámat, nem érdekelt, mikor érek be, tudtam bőven színtidő alatt....egyszerűen magával ragadott a vidéki emberek teljesen más világa, maga a város....az utolsó 3 kilométeremben már volt bőven séta is, de nem számított, futhattam volna, mégsem tettem....aztán mikor megláttam a 21 km-t jelző táblát, nekiiramodtam megint...a cél egy lejtő aljában volt..ismét kiengedve a fékeket leszaladtam és célba értem...2.39.01....az eddigi "legrosszabb" időmmel....viszont azt hiszem a legcsodálatosabb élménnyel...az érem a nyakamba került és a befutó csomag is rejtett meglepetéseket....egy üveg nemes bort a szokásos enni és innivalókon kivül....az első vidéki versenyem volt és minden elismerésem és köszönetem a szervezőknek a profi lebonyolításért, kenterbe verték a nagy pesti versenyeket.....biztos, hogy 2012-ben is itt leszek....jövő héten szombaton "megnézem" a Wink Siófok félmaratont...ott sem voltam még, vasárnap Pesten K&H félmaraton...egymás után két nap 21 km, nahh ez is érdekes lesz és utána júniusban jöhet Keszthely....azt hiszem mostantól "vadászni" fogom a vidéki versenyeket, mert ezeknek a hangulata és érdekessége teljesen más, mint Pesten....mégegyszer itt a végén...Márkus István...nagyon köszönöm, köszönjük a tegnapi csodás élményt, a nehézségek és a "brutális" táv ellenére maradandó élményt adtál mindenkinek :)